Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 2. szám - Biernaczky Szilárd: Afrika Magyarországon: Beköszöntő szavak egy különszámhoz
Biernaczky Szilárd Afrika Magyarországon Beköszöntő szavak egy különszámhoz Bár a magyar afrikai kutatások akadémiai befogadása, annak ellenére, hogy persze nagy hagyományú egyiptológia, arabisztikák, mediterrán kutatások, sőt Afrika Kutatóközpont (Pécs) is működik már hazánkban, még mindig nem valósult meg, - ma már tudjuk, hogy az Afrika iránti érdeklődésnek jelentős vonulatai érzékelhetők tegnapi és mai művelődéstörténetünkben. Jó jelzi ezt, hogy Márki Sándort (1884) és Jankó Jánost (1888) követően jó száz évvel egy sor újdonsült tudománytörténeti kísérlet igyekszik feltárni, mi minden is található a magyar tudományosság, illetve kultúra és művelődés asztalán témánkat illetően. Újabb időkben Vidacs Bea (1984), Krizsán László (számos írásban, de főleg: 1994), majd Régi Tamás (2007) vette kézbe a faltörő kost. Röviddel ezt követően pedig, vagyis az elmúlt években (a hazai afrikai érdeklődés növekedésével párhuzamosan) egy sor összegezési kísérlet (áttekintő tanulmányok mellett adatbázisok is) napvilágot látott (Fodor 2006, Búr 2007, 2013, Szabó 2013, Tarrósy - Morenth 2013, Biernaczky 2013, 2014). Mi több, létrejött egy elektronikus könyvtár, amely csakis Afrika bemutatását kívánja szolgálni (lásd erről külön ismertetésünket). Persze az adatszolgáltatás, sőt legyünk őszinték, még a tudománytörténet is: segédeszköz, mégpedig nem több, mint szerény segítség a valós kulturális-történelmi és más értékekhez való hozzájutáshoz. Ebben a „nagy-nagy hozzájutásban" viszont éppen az olyan nyitott orgánumok tehetik a legtöbbet, mint a Forrás folyóirat, amely (ezúttal is) lehetővé teszi, hogy egy különszámban ráhintsünk néhány balzsamcseppet a magyar olvasóra abból a mérhetetlenül gazdag nép- költészeti, irodalmi és művelődéstörténeti tárházból, amely Afrikából várja, hívja magához az egész világot. Megjelenik jövőre a jeles költő és gondolkodó, a legbékésebb afrikai államot (Szenegált) megteremtő humanista miniszterelnök, Léopold Sédar Senghor egy vallomásos könyve: Amiben hiszek. E számunkban viszont két szép költeménye (az egyik különleges művelődéstörténeti hátteret rejtve magába) kap helyet. Ami viszont a számunkban sorjázó szépirodalmat illeti: a fiatal, de máris világszerte ismertté vált nigériai igbo írónő, Chimamanda Ngozi Adichie új regényének egy részlete, az egykor a francia gyarmatosítók elleni fellépéséért hosszú börtönbün3
