Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 7-8. szám - Pintér Lajos: Öt bagatell
Az akkori viszonyokat ismerve, ez olyan másfél-két hónapi átlagfizetés volt, nemhiába örült neki annyira a költő. Kedélyét azonban a portás néni hamar lenyugtatta: - Jóska, az 1963 a pénzes- utalványon a dátum, az összeg, ami érkezett, 36 forint 50 fillér. Kuncogott, aki hallotta, kuncogott a krajcár. 3. Nemcsak a kollégiumban, a népművelés tanszéken is követtem Utassy Jóskát, Dzsót. írjuk már ide végre a becenevét, amit nem tudni, mikor kapott, de ő mindenkinek csak Utassy Dzsó volt. A népművelés tanszéken különben sorakoztak a költők, Ágh Pistától, Utassyn keresztül rendre népművelés szakosok voltunk. 1971-ben kezdtem az egyetemet, magam is magyar-népművelés szakosként. Egyik első órám a tanszéken épp a tanszékvezető szemináriuma volt, Maróti Andor tanszékvezetőé. Bemegyünk a szemináriumra, Maróti meglát, és a nagyközönség előtt azt mondja: - Elment végre az egyik költő, és erre megint itt a másik. Az egész szeminárium alatt feszengtem, hogy fogom én itt eltölteni öt évemet, ha már az első alkalommal maga a tanszékvezető ilyen bizalmatlanul fogad. A szeminárium hosszú percei alatt kigondoltam, hogy nem hagyhatom szó nélkül a dolgot. A szemináriumi szoba ajtajában megvártam a tanszékvezetőt, és megkérdeztem tőle, hogy mi a probléma, tanár úr. A lényegét tekintve, meg sem állva, elsietett mellettem, csak félvállról odaszólt, hogy á, semmi, semmi, csak végre elment az Utassy Jóska, és erre most meg itt van maga. Olyan érdekes a világ, hogy egy hét sem telt el, találkozom az egyetem környékén Utassy Jóskával. Meg kell jegyeznem, nem csak az Eötvös-kollégium vonzotta vissza egykori hallgatóit, az előttünk járókkal az egyetem környékén, az egyetem menzáján, az Egyetemi Színpadon is rendre össze lehetett futni. Összefutottam tehát Utassy Jóskával. Első kérdésem az volt hozzá, ami természetesen a történtek után a leginkább foglalkoztatott, hogy mi a baja Marótinak, a tanszékvezetőnek Utassyval. Hülye az a Maróti, válaszolta Jóska, reggel 8-ra tette a szemináriumát. Hiába mondtam neki, hogy én éjszaka írom a verseimet, délelőtt sokáig alszom, én reggel 8-ra nem tudok bemenni az egyetemre. Mégiscsak reggel 8-ra tette a szemináriumát. Én egyetlen szemináriumon sem voltam így ott, folytatta Jóska. így aztán az utolsó óra előtt magához hívatott a tanár, és azt mondta, hogy ha az utolsó óráján sem leszek ott, megbuktat. Gondolkodóba estem, folytatta Jóska, hát bizony, én semmilyen körülmények között nem tudok beérni reggel 8-ra az egyetemre. Úgy döntöttem, hogy este, még kapuzárás előtt, belopózom az egyetemre, és a szemináriumi szobában ott alszom, akkor biztos nem késem le az órát. Kora este besündörögtem az egyetemre, fölmentem a szemináriumi szobába, ott elücsörögtem estig, éjszakára pedig fölfeküdtem a tanári asztalra. 187
