Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 6. szám - Fried István: Németh László–Kazinczy Ferenc–Babits Mihály
Fried István Németh László-Kazinczy Ferenc-Babits Mihály (Egy irodalomtörténeti vázlat utóélete) „Legnagyobb alkotóink a »mély magyarságot« fejezik ki. De Kazinczyval megjelent a »híg magyarság«, mely elszakadva a magyarság mélyebb igényeitől, beszűkített látkörrel és finomkodva, a tetszetős külsőt, ha másolt is, a torz eredetiség fölé helyezve, csak meddő liter árkodás árjának vágott medret." (Vajda Endrej1 „A mi hibbantóink közt az első s legnagyobb kétségkívül Kazinczy Ferenc volt. Amilyen apró növés ő maga, akkora pusztulás maradt körülötte." (Németh László)2 „...kész Babitsot szellemi őseiben is üldözni az idők végtelenségéig." (Szenczei László)3 A Kisebbségben irodalomtörténeti vázlatáról mellette és ellene, gondolkodásmódját folytatva és bírálva oly sokat írtak, az 1930-as, 1940-es évek Németh Lászlóját oly mértékben fogadták el és vitatták4, hogy látszólag fölöslegesnek tetszhetne éppen annak az alapgondolatnak rekonstruálási kísérlete, amellyel a korszak megosztott irodalmi életébe beleszólt, további megosztottságokat előidézve. A Németh László-filológia, melynek megteremtése Grezsa Ferenc munkásságához fűződik5, nem volt képes visszaszorítani az apológiát és a teljes elutasítás egyként hangos megszólalásait; a hallgatásra kényszerített Németh László körül mindig bizonytalanság, ügyetlen mérlegelés, többnyire: magyarázat helyett magyarázkodás, további filológiai feltárás helyett a jól ismert terminológia ismételgetése, kipellengérezése volt található; s a Grezsa által feltárt befogadástörténetnek nem annyira értelmezését kísérelhetjük figyelemmel, mint inkább kölcsönösen elfogult leírását; 1 Vajda Endre: Mérték és értékrendszer (Németh László Kisebbségben című könyvéről). Az Ország Útja 1939, 537. Vajda összegzi Németh fő téziseit, vitázik a szerzővel, mert fontosnak tartja a könyvet. A Kazinczy-kérdésről: „Szimbolikus volt a Széphalom elnevezés, és a magyarságért történt mindaz a roppant szellemi erőfeszítés és anyagi áldozatkészség, mely mégiscsak megteremtette a magyar irodalmi szellemet." (538.) Az aláhúzás célzás arra, hogy Kazinczy alkotta meg a szellem szót. 2 Németh László: Kisebbségben (1939). Budapest 1942,1., 16. 3 Szenczei László: Kisebbségben. Németh László könyve. Erdélyi Helikon 1940, 49. 4 Alapos, részletező összefoglalás: Grezsa Ferenc: Németh László háborús korszaka 1938-1944. Budapest 1989. 5 Uő: Németh László vásárhelyi korszaka. Budapest 1979, uő: Németh László Tanú-korszaka. Budapest 1990. Vő. még az 5. sz. jegyzetben i. m. Grezsa feltáró munkáját folytatja Monostori Imre: Németh László esszéírásának gondolati alaprétegei. Budapest 2005, főleg 90-101. 42
