Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 5. szám - Iványosi-Szabó Tibor: Iskola és irodalom Kecskeméten a 16 - 17. században
Ez év novemberében György deákot fogadta fel iskolamesternek a tanács. Búzás Mihály prédikátor fizetését, aki Tolnából menekült ide, a következő év pünkösdjén rögzítették.4 Fizetését úgy állapították meg, hogy „Az [iskola]mestörnek ételének viseli gongyát ű kegyelme Ezön szegötségre." Tehát feladatköre igen szorosan kapcsolódott az iskolához, de ő nem tanított. Érdekes, hogy a következő évi egyezségében — bár a dotáció is jóval kisebb — az áll, hogy: „Az mestörnek, ha leszön is, tehát asztalt nem tart." Egyébként az iskolamester létével kapcsolatos bizonytalanság nem tarthatott sokáig, mivel György mesterrel 1600-ban és a következő évben is megújították korábbi szerződését. Ezek az egyezségek, melyeket a prédikátorral és iskolamesterekkel kötöttek, azért rendkívül figyelemre méltóak, mivel az ú. n. hosszú háborúban (1593-1606) éppen az 1600-as évben érte Kecskemétet egy olyan súlyos támadás, melynek hatására a lakosság jelentős része kénytelen volt elmenekülni.5 Tehát mind a város közössége, mind pedig a magisztrátus rendkívüli válságot élt meg. Az iskolák fontosságát érzékelteti, hogy ennek ellenére a város a következő években is körültekintően gondoskodott a prédikátorokról és az iskolamesterekről. A katolikus iskola működéséről ugyancsak ezen esztendőkből vannak biztos adataink. Egy bigámiával kapcsolatos perben az ítélkező bíróság tagjainak felsorolásakor prédikátorok mellett sorrendben az iskolamestereket említik: „Első Búzás Mihály Prédikátorunk, Gergöly pap más röndön. Scola mestör mindkettő, János és György földvári... "6 Miként láttuk, ez évben György volt a református iskola mestere, János a katolikusoké lehetett. A következő években a város István mestert fogadta meg helyére. Ezt az teszi kétségtelenné, hogy míg György mester szerződésének megkötésénél Búzás Mihály, a református prédikátor volt jelen, István mesterrel a „más röndön", más valláson lévő „Gergöly pap" jelenlétében rögzítették dotációját.7 Mivel a világháború során elpusztultak a város jegyzőkönyvei és sok év adatait rögzítő nyilvántartásai, a következő évtizedekből nem tudunk adatokat idézni az iskolák működéséről. Ha a rendkívüli nehézségek között gondoskodott a magisztrátus a feltételekről, valószínű, hogy a békésebb, kiegyensúlyozottabb évtizedekben még inkább megtette ezt. A 60-as évektől legalább a különféle nyilvántartások alapján tudjuk követni a város életét. Az ezekben fellelhető kitételek mindkét iskola létét egyaránt dokumentálják. Az iskolák épületére utaló adatunk még kevesebb számban maradt. Az 1678-as tűzvész után a főbíró, Deák Pál is írt a környező ferences rendi kolostoroknak, segítsék az itteni ferenceseket, hogy a „residentiát, iskolát a magok alamisnájokból" ismét fel tudják építeni. Azonban ez az épület igen szerény lehetett. Ezt érzékelteti az egyik bejegyzés: 1700-ban „Az Scholaban ablakhoz vettünk egy concz papirost 6 polturán".8 A reformátusok iskolájáról csak a XVIII. század elejéről maradt néhány feljegyzés, amely az ugyancsak a tűzvészt követően elkészített épület későbbi renoválására utal.9 4 Homyik János: 1861. II. 73-75. 5 „Az Fű Bíró Uram engemet kért Város szolgájának egy nehány napigh, mikor mind elhatták az Város Deákjai, azért én Szűcs Bálint fia mígh it voltam az Város házánál, az mely dolgok időmben lőttének, én azokat mind ide ez helyre írtam fői." Homyik János: 1861. II. 55-56. 6 Iványosi-Szabó Tibor: 1996. 54. 7 Homyik János 1861. II. 73-75. 8 Bács-Kiskun Megyei Levéltár IV. 1528. Az egyház gondnokának számadásai. 9 Adatunk nemigen van az iskolaépület nagyságáról, termei számáról. Földszintes, többszobás, szalma- vagy nádtetős, nagyrészt vályog- és faépület lehetett. Ez csupán elemi és alsófokú gimnáziumi évfolyamoknak adott helyet. Az akadémiákra lépett deákok számának bizonysága szerint csak 1570 táján indulhatott el a felsőbb oktatás benne, s 1580-ban már több tantermes gimnázium van, úgyhogy 1599-ben a Tolnáról menekült tanulósereg baj nélkül beosztható a teljes szervezetbe, mely éppen 65
