Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 4. szám - Rigó Róbert: Kecskemét szovjet megszállása - Damó István grafikái
nyeként a közönség „fokozott készenléti állapotba kerül", s ezzel folyton növekvő keresletet támaszt (adott témákban) az újabb és újabb információk iránt.24 25 Ez képezi a híresztelések alapját. A fogalom egyébként arra utal, hogy „valamely nagy hírértékű, sokakat érintő, vélt vagy valós esemény kapcsán a hírhiány leküzdésében, a helyzet interpretációjában túlsúlyra jut a hírek informális úton való előállítása és terjesztése".25 A rémhír fogalma pedig „az olyan híreszteléseket fogja át, amelyekről kiderült, hogy nem bizonyultak igaznak, vagy legalábbis komolyan feltételezhető légből kapott jellegük".26 A híresztelés és a rémhírkeltés szempontjából egyaránt kedvező feltételeket teremtenek a háborús időszakok, amikor hírzárlat van, és egyúttal megnő a rendkívüli, többnyire a fenyegető események valószínű és tényleges bekövetkezésének esélye. A hírhiány, továbbá a nagy hírértékkel bíró események nagyobb gyakorisága, és nem utolsósorban az, hogy az emberek ráhangolódnak a pozitív, és kivált a negatív hírekre - ez így mind a híresztelés és a rémhírek keletkezését segíti elő. A híresztelések hatásosságát fokozza a háborús propaganda uralma is, valamint a cenzúrázott sajtó hitelvesztése, amely elfordítja az embereket a hivatalos hírcsatornáktól, amikben nem hisznek többé.27 Angelusz Róbert a hírhiányos helyzet különféle eseteit különítette el egymástól, melyek egyike-másika a Kemény naplójában dokumentált második világháborús élethelyzetben is megvalósult. Keményt is utolérik és intenzíven foglalkoztatják a híresztelések, melyekről rendszeresen be is számol a naplóban. Többnyire hitelt ad a bennük foglalt híradásoknak. E tárgyba vágó feljegyzéseinek jellemzően a nagypolitika fordulatai vagy prózaibb történései képezik a tárgyát, melyeket rendszeren kommentál. Ugyanakkor naplóírónk nincs feltétlenül ráutalva a híresztelésekre, mivel rendszeresen olvassa a külföldi lapokat és állandóan hallgatja a külföldi rádióadókat.28 Mindamellett a belpolitikai hírzárlat, a cenzúrázott sajtó okán a politikai történésekről többnyire ő is csak híresztelésekből informálódhat. Néhány erre utaló példa. „Azt hiszem, nyilasközpontból terjesztett hír, hogy Imrédy orosz fogságba esett. Egyre többen beszélik, komoly helyeken is, és egyre többen hiszik el, hogy Horthy István árváját magyar királlyá választják és koronázzák."29 Később, 1942 októberében a következőket jegyzi fel: „Egész Budapest tele van avval a felelőtlen vad hírrel, hogy Baranyai Lipót, a Nemzeti Bank elnöke és felesége Svájcba utazott, és többé nem jönnek vissza."30 S végül egy, az előzőhöz hasonló, a magyar politikai vezetést érintő kósza híresztelés. „Azt mondják, hogy Reményi-Schneller [pénzügyminiszter] nemsokára lemond, és a Leszámítoló Bank élére kerül Madarassy-Beck 24 Vö. Angelusz Róbert: Mondják, mert hallották. A híresztelés és a rémhír természetrajzához. In: Pál Eszter, szerk.: Útközben. Tanulmányok a társadalomtudományok köréből Somlai Péter 60. születésnapjára. Új Mandátum, Bp., 2001. 316. 25 Uo. 316-317. 26 Uo. 324. 27 A megállapítást igazoló történeti esettanulmány: Vörös Boldizsár: Kommunikáció a válságban - válság a kommunikációban? „Oroszpánik'' Budapesten az őszirózsás forradalom idején. In: Molnár Antal - Baráth Magdolna, szerk.: A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére. Bp. - Győr, 2012. 575-584. 28 Például: „A svájci Sie und Er című lapban olvastam egy cikket arról, hogyan telik el Sztálinnak egy napja." Kemény Simon: Napló, i. m. 192. Másutt. „A Le Figaro napilap megszűnt. Ezentúl hetenként jelenik meg." Uo. 240. Vagy: „A Pariser Zeitung írta egyik múlt heti cikkében." Uo. 359. S persze a külföldi (a londoni) rádióadásokat is rendszeresen hallgatja Kemény. „A londoni rádió ma reggel »fontos üzenetet közvetített a magyar munkássághoz«." Uo. 343. 29 Uo. 190. 30 Uo. 214. 88
