Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 4. szám - Gyáni Gábor: „A városban ma mindenki arról beszél…”: Háborús hétköznapok egy napló tükrében

harc megindítása, hanem az új ember fellépése, azé, aki túllép az egyéni önfenntartás ösztönein, és szellemi értékek hordozója. Az ortodoxia oroszországi „szinkópája" után Romániában az ortodoxia új életformát táplál, magával ragadja az egész román közösséget. Ez lesz „a század legnagyobb forradalma".82

Eliade forradalma is fasiszta, csak ortodox mezben. Mivel a freudizmus az emberi egyenlőséget is jelentette, a fasiszták rituálisan elhatárolták magukat tőle. Eliade is ezt tette, de finomabban, mint azok, akik egyszerűen csak zsidó fantazmának nyilvánították. Szerinte a pszichoanalízis az individualizmus végső határa, mindent megbocsát a betegnek, aki biológiai anarchiában szenved. A megoldás: „A visszatérés az egésznek, totalitásnak tekintett Kozmosz ritmikus, harmonikus Életéhez - a visszatérés, amit a tudományok, a filozófiák és a medicina legutóbbi elméleteiből kiolvashatunk. Ezen el kell gondolkodnunk. Lehet, hogy a mi korszakunk a totalitarizmus..."83 Aztán megírta ő is a maga máramarosi cikkét, amelyben a román nép sohasem volt olyan közel a pusztuláshoz, mint ott és akkor, és az ország élén sem állottak olyan árulók és vakok84, akiket már többször is elmarasztalt éppen „vakságuk" miatt. A vakság alapvetően a parlamentáris demokrácia tiszteletben tartásában rejlett, bár ez eléggé viszonylagos tisztelet volt, de a légionáriusoknak ez is sok, és a parlamenti demokráciát azonosították a korrupcióval, a politikai romlottsággal. Közben Eliade 1937 nyarán már harmadszor is Berlinben járt, részben kutatni, részben - talán - Nae Ionescu megbízásából.85 86 Mindenesetre Lucian Blagának lelkesen - és némi konfúzióval - számolt be arról, hogy beszélt „néhány főnökkel". Háborúra nem is gondolnak, Anglia fegyverkezése ezt kizárja. Nincs Franciaország elleni hangulat, hanem azt várják, hogy ott is kitörjön a nemzeti forradalom, a második. Ugyanakkor „szükség van a térre, a középkori teuton lovagok útján, a balti országok felé. Más megoldást ők sem látnak. Ukrajna elkeseríti őket, hasonlóképpen nehéz lesz megvédeni az afrikai gyarmatokat. »A probléma nagyon bonyolult!« - mondta nekem az informátorom (a koncentrációs táborok titkára) Berlinben. Egyelőre háborúra készülnek."88 Eliade az országgyűlési választásokra készült, aktivistaként is fellépett Bukarest környékén.87 A sajtóban is megjelent, hogy megyefőnök volt, aki választási pénzeket kezelt.88 A választások napján, december 20-án pedig három megyéből is hozzá kellett fordulni, ha problémák adódtak. Telefonszámait megadta a légionárius sajtó.89

Eliade utolsó légionárius cikke a légionárius messianizmus gyakorlati tanácsokkal való ötvözése. Miután megjött egy vidéki városból, ahol „köd, piszok" honolt, azt magyarázta el a magukat magányosnak érző vidéki értelmiségieknek, hogy ez a valóság nem is olyan nagy baj, mert „tökéletes lelki terápia" lehet, alkalom a harcra a piszokkal, az unalommal, a szomorúsággal. Nem kell a fővárosba vágyakozni, mert itt az elhülyülés és félrecsúszás esélye nagyobb. „A nagy légionárius forradalom megváltoztatja a román lét gravitációs központját: kívülről belülre helyezi." Mert az egoizmus, a minden áron való érvényesülés helyére „leikeinkben más »eszmények« születnek, a névtelen áldozat, az észrevétlen munka, az öncélú hősiesség, és akkor - miután mindez belülről ösztönöz, létünket táplálja, méltóságunkat erősíti - a

82 Eliade: Textete „legionare", 50-51.

83 Mircea Eliade: Nóta despre bolnavi. Vremea, 1937. nov. 21. 514. sz.

84 Eliade: Textele „legionare", 148.

85 Turcanu: Mircea Eliade, 354.

86 Muzeul Literaturii Romane, Bucure^ti, 66/III/6. 18618.

87 Turcanu: Mircea Eliade, 358.

88 Horst Junginger: The Study of Religion under the Impact of Fascism. Leiden, Boston, 2008. 36.

89 Cartea Cäpitanului Cornelia Zelea Codreanu. I. Szerk. Mugur Vasiliu, Eleodorus Enächescu. Buc. 2008. 639.

75