Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 12. szám - Fekete J. József: Prae - Prae: A Prae elé
nyert a mű a részletes tartalomjegyzékkel, szakaszokra bontással, annyit veszített a Babits Mihály által „kásahegynek" nevezett textúratömb középkori kódexjellegéből, ami egyenesen utal Szentkuthy regényszerkezetének egyik origójára, a középkori katedrális- építészetre. (Nem hallgathatom el azonban, hogy Szentkuthynak, aki szerelmese volt még a könyve szövegtömbjén messze túllógó, puritán és elegáns borítójának96 is, a második kiadás tördelése végül közelebb állt a szívéhez, és úgy is nyilatkozott, hogy a harmadik kiadást is ilyen tördelésben képzeli el.97) Amikor Tompa Mária szorgalmasan dolgozott a szöveg fölbontásán, rendre azt követelte, hogy kerüljön még több bekezdés az oldalakra. Maga óhajtotta így, nem a kiadó elvárása volt, így Tompa Máriának alaposan meg kellett küzdenie a tömbösített szöveg föllazításával. A Prae oldalain kiváló illusztrációs anyagot találunk Szentkuthy Miklós esztétika- és nyelvszemléletéhez. Noha a Breviárium és a többi regény nyomatékosabban tükrözi nézeteit a nyelvről és az esztétikáról, ám azokban közvetetten, a Prae-ben pedig közvetlenül jelenik meg állásfoglalása. Az első szembeötlő tény az esztétikai ábrázolást illetően, hogy a szerző a Neue Sachlichkeit elveit vallja, azaz egyrészt a túlzott tárgyiasságot, precizitást, a fotószerű leírást tűzi ki célul, másrészt sohasem marad el mellőle a sokat emlegetett antivilág, antitárgy. Ez azt jelenti, hogy a túlzott tárgyiasság (hiperrealizmus) mellett feltűnik a nem tárgy életlensége és életszerűtlensége (mágikus realizmus): „Egy művészileg ábrázolt fában tulajdonképpen az a művészi, hogy egyrészt áfát mégfábbnak ábrázolja, mint amilyen, vagyis a személyazonosságát annyira hangsúlyozza, hogy az lényeggé ingerlődik, másrészt, hogy az a fa valami principiálisan nem-fát, sőt ellen-fát és soha-fát fog kifejezni, mintha a lehető leg- fátlanabb világot akarná vele éreztetni. .."A Prae roppant dinamizmusa, mindent magába szippantó működése, ontológiájának progresszív utópiája Bata Imre megfogalmazásában a megismerés drámája. „A megismerés arra vonatkozik, ami nem emberi, tehát maga a megismerő: az ember általában. A praebeli emberi relációk ilyképp nem társadalmi viszonylatok, mert maguk a relációk is a megismerés szempontjából funkcionálnak. Ezért kellett azt mondanunk, hogy a Prae voltaképpen a regény regénye, mert maga a regény is megismerőként funkcionál. [...] A megismerő, a kutató ember akciója: a lévőnek, mint lévőnek a semmiből való kiragadása spontán, s az írónak épp az is a célja, hogy ezt a biztosított, spontán tevékenységet még az se zavarhassa, amely megbolydíthatná. "98 A Prae folyton kételkedő, kutakodó, tépelődő oldalai azonban nem tettek végérvényesen pontot a kérdés eldöntésére, hogy tulajdonképpen mit is nevezhetünk realista ábrázolásnak. Legalábbis erre utalnak a szerző újabbnál újabb válaszkeresései, például Az alázat kalendáriumában: „A rokokó nő ruhája: stilizált erotika; magyar szindróma, amely Kassák Lajosnál ahhoz vezetett, hogy a magyar- és a világirodalom egyik legszebb költői képét átírja, megszelídítse, mert mindenki, s elsősorban József Attila azt állította, hogy a »Virágnak agyara van a felhőnek zöld kecskeszakálla« szabadvers-sor: képzavar, hogy Kassák versei »értelmetlenek... illusztrációk a leggondolattalanabb és legképtelenebb esztétikához«. így lesz a későbbi kiadásokban az 1931-es »számozott vers«, a hetvenes első sorából banalitás: »A virágnak árnyéka van a felhőnek aranyból koronája«... így történhetik, hogy Szentkuthy - visszaemlékezve Babits Mihály kritikájára - a Prae új kiadásában (1980) felszabdalja az eredeti kiadás (1934) bekezdés nélküli szép oldalait, közbeszúrt alcímekkel fejezetekre bontja remek tömbjeit." Nagy Pál: Az elérhetetlen szöveg. Prae-palimpszeszt; Anonymus Kiadó, Budapest, 1999, 119. 96 A Frivolitások és hitvallások című mega-interjúkötet 328. oldalán beszél arról, hogy 1933-ban egy budapesti könyvkereskedés kirakatában figyelt föl a PAN című folyóirat abszolútan ihlető fedőlapjára, ennek alapján képzelte el a Prae őskiadásának remek borítóját. Hozzá kell tenni, a Szent Orpheus Breviáriuma első füzeteinek külalakja és szövegtükre esztétikailag ma is lenyűgöző. 97 Vö. Szentkuthy Miklós: Frivolitások és hitvallások. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1988. 345-346. 98 Bata Imre: A regény regénye, a Prae. Új írás, 1980/11. 92
