Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 12. szám - Fekete J. József: Prae - Prae: A Prae elé

idejének, s az éppen befejezett művet csak készülődésnek; a »nagy« művet elnapolják (Roland Barthes), f..] A fentebb elmondottak jórészt a Praere is vonatkoznak. Szentkuthy nemcsak a XX. század első harmadának reprezentatív experimentális63 64 regényét írta meg, hanem bizonyos értelemben - 25 évvel a többiek előtt - az első újregényt is. Talán ez magyarázza, miért nem szereti a francia újregényt: úgy érzi, ő már jóval korábban írt olyan szöveget, amilyennek az újregényesek kísérleteznek. [...]...alapjában véve igazságtalan a noveau roman szerzőivel szemben. Nem érzékeli, hogy Robbe-Grillet, Becket és társaik radikalizálták mindazt, amit a század eleji experimentális regények - köztük a Prae - felvetettek (a leírás, a metafora, a szerkesztés, a szereplők, az idő stb. problémáira gondolunk), s megkísérelték a »lehetetlen irodalmat« megvalósítani. A krono-logikus rendet náluk a morfo-logikus rend váltja fel, alkalmazzák a szeriális szerkesztés módszerét, szisztematikus prózát írnak, regényeikben személyes névmássá alakulnak át a szereplők. [...] ... megvalósítják a szem, a látás primátusát, eltörlik az előregyártott jelentést. Átalakul náluk maga a kísérletezés is: nyomozássá, leleplezéssé válik; bevezetik a mozgó struktúrákat, a polifon szerkezetet (Bútor), kiküszöbölik a naiv evidenciákat (Dina Dreyfus), a Semmiről is a semmit mondják (Bemard Pinguad), az egyes szám harmadik személy helyett egyes szám első személyben beszélnek (Barthes) stb."M

A logikai keretekbe erőltetett valóság mellett egy logikán kívüli valóság körvonalait sejteti meg a Prae. Szentkuthy szerint az európai tudományos gondolkodás és az eddigi ismeretmódszerek elégtelenek a valóság kutatására, az antivilág, az antidolog feltárására, és ezzel egyetemben az élet teljességének megvalósítására. Ezt a teljességet magától értetődően nem kifelé, a tárgyi világban kell keresnünk, hanem az emberi szellemben, a víziókban, az érzékekben, az álmokban, az őrültségben. A belső, igazabb valóságot azonban a külső valóság egy-egy mozzanata indukálja (és ez a tény párhuzamosságként is értékelhető Proust művével). Leville-Touqué például egy új regénystílust érez egy női kalap láttán, ami tulajdonképpen egy rádiószerkezetre vagy egy kioperált és elnikkelese- dett artériamaskarára65 hasonlít: „A két összetevő, a teória-váz és az érzelemmassza hirtelen furcsa eredőben egyesültek, tudniillik egy váratlan, idegen, látszólag teljesen értelmetlen képtöredékben, helyesebben nagyított metaforában. Két vagy három óriási napraforgót láttam, nagy fekete magpárnával és sárga rövid szirmokkal, melyek összegyűrve és szinte füstölögve, úgy helyezkedtek el egy kis világoskék tavacska fölött, mint hosszú tollak és koronák a címerképeken a címerpajzs fölött és körül. "66 A napraforgó-töredék az élménytől a kifejezésig vezető út első szakasza (Szentkuthynál ugyanis a kifejezésnek mindig három „összefüggéstelen" kiindulópontja van). A biológiai önkéntelenséget (napraforgó-metafora) követi a racionális önkény, a kitervelt abszolút téma és minden témaszerű téma kidolgozatlansága. A tématextúrákat követi az abszolút hangulatosság nagy képe. S végül következik a három összefüggéstelen kiindulópont összekapcsolása, az összefüggés és összefüggéstelenség szükségszerű relativizálása.

A jó és rossz polarizálása67, az erkölcsi minősítések dialektikája, a bűn és az erény fokozhatóságának idegőrlő tudata állandó kétségeket vet fel.

63 Takács Ferenc virtuális regénynek tartja a Prae-1. (Takács Ferenc: A comedy of ideas. Miklós Szentkuthy: Prae. http://www.hlo.hu/news/miklos_szentkuthy_prae

64 Nagy Pál: Az elérhetetlen szöveg. Pree-palimpszeszt. Anonymus Kiadó, Budapest, 1999. 20-21.

65 Mintha Gunther von Hagens (1945) német anatómus plasztinációnak nevezett eljárásával készített műalkotásait álmodta volna meg.

66 Prae 1. 11.

67 Azáltal, hogy Bata Imre megállapítása szerint Szentkuthy elveti Platón dualizmusát, természetesen számol vele, sőt, a valamivel később született, Ágoston olvasása közben című, tervezett Breviáriumfejezetben igen mélyrehatóan foglalkozik az újplatonizmus bölcseletével.

83