Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 12. szám - Horváth Dezső: Messzi Imriske kegyetlen halála
Már hónapok előtt megüzenték nekik, hogy csak merjenek az öttömösi bálba eljönni, majd a szemük közé nézünk. Hát a csornai legényeknek volt merszük és megjelentek a bálon, sőt ugyancsak megforgatták az öttömösi leányokat. Ebből támadt aztán a nagy harag. Bál után, amikor a csornai legények elvonultak, valaki utánuk kiáltott:- Hol vagytok, csornai legények! A fiúk azon hitben, hogy elmaradt csornai legények keresik őket, megálltak. Ekkor egész sereg öttömösi legény sietett feléjük, botokkal támadtak a csornaiakra, és egyet, Katona Imrét nemcsak, hogy megbotozták, de egyikőjük bicskával nyakon is szúrta. A fiatalembert veszélyes sérüléseivel beszállították a kórházba, ahol mára virradóra kiszenvedett." Ameddig türelmem engedte, tovább is bogarásztam a hírek vagy tudósítások között, hátha találok legalább utalást Zombori János vizsgálódásai eredményére is, de nem találtam. A másik két lapban ennyit se. A „családi emlékezet" érthetően szépít a dolgon, ott délután történt az eset, ráadásul a főutcán, itt viszont a bál végén. És az újság nem tud szépíteni? Nem kell nagy stíluskritika hozzá, hogy a „zanzásítás" színezékeit is fölfedezzük. Tény tehát, Tömörkény is, Móra is fölismerte Imriskében a tehetséget, de megkérdőjelezhető, hogy a város vállalta volna kitaníttatását. Tény az is, hogy már nem élt akkor, amikor Móra még hozzá küldte jövőbe tekintő sorait. (Ha mindenevő betűfaló lett volna életében, akkor se olvashatta volna.) Föltehetően az ő szeme se akadt meg a konkurens újság híradásán, noha a dolog természeténél fogva árgus szemmel figyelték egymást. Azt hiszem, azokban az időkben Mórának is megvolt a maga baja a rendszerváltozások elszámoltatóival. Szemenszedett tömegverekedés volt, ahogy a bandaháborúkban mostanában látjuk a folytatást. Elő a fütykösöket, és üsd, vágd, nem apád! Akit érnek, azt találják. Hogy a mostanában elharapódzó késelésnek már itt megvannak az előképei, csöppet se szabad csodálkoznunk rajta. Rendes csizmaszárban is megtermett a kés. Messzi Imriske immár saját teljes nevén, Katona Imreként fulladt bele az öttömösi homokba. Sajnos, egyelőre Farkas Csabának köszönetképpen se szolgálhatok a késelő nevével. Majd ha mégis megtalálja valaki a hivatalos iratok között, remélem, fölhívja rá figyelmünket. Az egykori csodagyerek tehát fölismeretlenül költözött el az árnyékvilágból. Mindig mondom, nem érdemes meghalnunk. * Orvosok, ne szóljatok rám. Csöppentett méz csorog Farkas Csaba ereiben. Azt mondja, két nevet is talált, akik az öttömösi szúrást elkövethették. Bodó István az egyik és Bodzsár Pál a másik. A kutatást tehát nem hagyta abba, de egyelőre erre is csak valamilyen nyilvántartási listában akadt, a bírósági iratok nem kerültek elő. Egyelőre nem lehet tudni sem kihallgatási jegyzőkönyvekről, sem bírósági tárgyalásról. Lehet, hogy lappanganak valahol, lehet, hogy végleg le kell mondanunk arról, hogy valaha is megtudjuk a részleteket. Kutatási irányként két eshetőséget is említ, amilyen szerencsém nekem szokott lenni - főleg akkor, ha más kaparja ki a gesztenyét —, egyik talán be is fut. Megköszöntem, és kértem, ketten nyomozzunk tovább. A minap újra találkoztunk, a levéltárosok hónapjának újszegedi nyitókonferenciáján ő elnökölt. Akkor még csak a nehézségeket említette, semmivel nem biztatott. 41
