Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 10. szám - Büky László: Karinthygroteszkek nyomában

peltetése bizonyos életközelséget teremt a költői világ és a való világ között, és abban az elképzelt középkori világban, amelybe Füst verseinek terét és idejét elhelyezte.

Kosztolányi Dezsőné (1988: 75) emlékiratában olvasható: „Játszottuk, hogy ki milyen állathoz hasonlít, milyen növényhez vagy gyümölcshöz. Karinthy feltétlenül fóka volt, Aranka kétségen kívül tigris vagy párduc. Kosztolányi: mackó." (Karinthy második felesége, Böhm Aranka több visszaemlékezésben is (fekete) párduc, állítólag maga Karinthy is használta a kifejezést: sánta párduc-nak mondja, miután Aranka öngyilkossági kísérletében megsérült, vö. Karinthy Márton 2003:1, 120, 146.

Karinthyt talán testalkata, kissé imbolygó járása miatt, de talán egy, a New York kávéházzal kapcsolatos esemény indítéka kapcsán nevezhették így, amelyről így írt Nagy Lajos (1984: 179): „Tagadhatatlan, hogy az itt látható emberiség tarka volt, és nem érdektelen. Gyakran elnézelődtem a látványon én is, a nap különböző szakaiban, de a legérdekesebb vendég, akit láttam, egy fóka volt. Valami artista szerepelt a Royal Orfeumba, fókákkal produkálta magát. Egyszer, ebéd után, elhozta az egyik fókáját a kávéházba. Autótaxival jött a bejáratig a fóka, onnan maga mászott be, fölcihelődött- székek segítségével - az egyik asztalra, és ott sütkérezett. Az eset annyira meglepett engem, hogy azt gondoltam, ha egyszer valami körintejúban megkérdezik tőlem, mi volt a legnagyobb szenzáció, amit életemben láttam, hát spanyol király ide, Capablanca [y Graupera (1888-1943), sakkvilágbajnok] oda, Kara Achmed [Die Abenteuer Prinzen Achmed, Lotte Reiniger árnyfilmje, 1926] amoda, habozás nélkül azt fogom mondani: egy fóka a kávéházban." Erről az esetről más megemlékezések is ismeretesek. A korabeli plakátokon az idomár Winston kapitány néven szerepelt (Konrádyné Gálos Magda 1965: 18). Nagy Endre (é. n. 191-4) arról is beszámol, hogy a Royal Orfeumban két idomított elefánt is szerepelt, ezek különféle nehézségek leküzdése után Urania színpadán is fölléptek.

Demeter Imre (1965:110) leírja a New York kávéházi jelenetet: „Intésére a fóka is leült; [az idomár] mindkettőjüknek kávét rendelt. A fóka feldobta a kockacukrot, orrán egyensúlyozta, példásan csinálta végig a mutatványát." A korabeli mozihíradó beszámolt a fókákról: Wallenda idomított fókái Budapesten; A fókák Budapest utcáin, autóban; A fókák produkciója a színpadon (Magyar filmhíradó, 1927:155. sz.). Mindezek alapján a Karinthy által Füst Milánról írott kitétele a Színházi Élet olvasói számára ismeretes eseményt idézhetett föl. A New York kávéház átépítéséről, majd megnyitásáról budapesti lapok is többször írtak (pl. Vállalkozók Lapja 1927. X. 12., 7.; Színházi Élet XVI: 43 [1927.], 37-9. Mindkettő szerző nélkül.). A fókás és más, költséges reklámok ellenére a bevételek megcsappanása miatt 1936-ban Tarján Vilmos tovább nem tudta vezetni a kávéházat (1. Saly Noémi 2005: 46 ). Az idomított fókák a korabeli Budapesten sokak érdeklődését fölkeltették, Laczkó Géza 1971:133,155) írja: „Kihurcolta őket [Jászai Mari] a Wampeticshez a Ligetbe, aztán bementek az Állatkertbe a tudós fókákat megnézni [...]", továbbá a Barum cirkusz labdázó fókáit is említi 1936-ban megjelent regényében.

Füst Milán - naplója szerint 1919-ben - megfordult orfeumban: „[...] egyik orfeumban pantomimet láttam, melyben táncosnők szoborként állottak a helyükön" (Füst Milán 1999,1:449-50), néhányszor pedig még 1914-ben, 1915-ben található efféle említés: „[...] amire a nők úgy vágyakoznak, a szabad orfeum-élet [...]" (i. h. 87); „Nyilvános szüzek - az orfeum szüzei [...]" (uo.); „Furcsa szomszédok: zsidók, mind artisták az egyik lány orfeumi tánc-tanító [...]" (i. h. 136). A New Yorkban reggeliző fóka nem szerepel a naplóban. Cirkuszt többször említ a napló köteteiben, pl. „Vagyis: minden mindegy- s az emberi elme ködbe szalad, mint a ponny-ló a cirkuszban s nem tesz utat" (i. h. 693). (A cirkusz szó, illetőleg derivátumai tizennégyszer fordulnak elő, alapjelentésben

96