Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 10. szám - Novák László Ferenc: A magyar településrendszer hungarikuma
péig volt híres a kecskeméti fehértói vásár augusztus elején, amely a Lőrinc-napi kirakodóvásárral végződött Kecskeméten. A kirakodóvásárokon különböző, nélkülözhetetlen tárgyak, eszközök, hiánycikkek kerültek felhozatalra22, amelyek nemcsak a Három Város, de tágabb vidékét is ellátták (például gömöri, csákvári tűzálló cseréppel, mezőtúri, vásárhelyi korsókkal, tálakkal, az Északi-Kárpátok vidékéről hozott faáruval, textillel). Innen gyümölcs, bor és értékesebb kézműipari termékek kerültek a Tiszántúlra, a Duna-Tisza különböző területeire és távolibb vidékekre. A Három Város kutatásának egyik legfontosabb eredménye az, hogy kísérletet tett egy erőteljesen a polgári fejlődés útját járó alföldi mezővárosi közösség műveltségének, hagyományvilágának összefoglalására is. A mezővárosi jellegnek megfelelően, az agrár- tevékenység által teremtett paraszti életforma, a parasztpolgári fejlődés nem csupán a hagyományos paraszti kultúrára korlátozódott. A mezővárosi fejlődésnek megfelelően, már igen korán számolni kell az intézményes kultúra megjelenésével, s ennek a paraszti kultúrával való összefonódásával. A mezővárosi önkormányzat, vezetés megkövetelte a széles látókörű műveltséget a paraszti életformát élőktől, a cívisektől. A bonyolult, kényes politikai helyzetekben, veszélyes időkben - például a földesúri támadások idején a XVIII. században - alapvető szükségletként jelentkezett a tételes jogi ismeret, tájékozottság a világban, nyelvismeret (latin, német), amelyek eredményeként a mezővárosi tanács érdemlegesen tudott tárgyalni a vármegyével, magasabb szintű kapcsolatokra szert tenni, egészen a királyi udvarig. Az intézményes kultúra főbb jellemzője az írásbeliség, amely nélkül a Három Város aligha boldogulhatott volna bármely korszakban.23 Létkérdés volt a fejlett mezővárosokban, hogy mielőbb megfelelő iskolákat hozzanak létre. A XVI. század közepén honosodott meg a kálvinizmus a Három Városban, s egyeduralkodó vallássá vált Cegléden és Nagykőrösön, s korán létrehozták iskoláikat. Cegléden a felsőbb iskolát, gimnáziumot a római katolikus egyházi uradalom számolta fel a XVIII. század közepén. Kecskeméten a török hódoltság korában is megőrizte folytonosságát a katolikus egyház, a ferences rendi barátok révén, mivel a kolduló barátokat - Jászberényhez hasonlóan - a török hatalom nem zaklatta s üldözte. Felsőbb iskolája révén Nagykőrös vált a protestantizmus fellegvárává a Duna-Tisza közén, iskolája a debreceni kollégium filiájának tekinthető. A lelkész-tanárok bejárták a Németalföldet (Wittenberg, Leiden, Uttrecht), Angliát, utat nyitva az európai szellemiség beáramlásának a Három Városba: többek között a tudós tanár, Hányoki Losonczy István, a Szentjóbi Szabó László barátsága miatt jakobinussággal vádolt Nánási Fodor Gerzson, vagy a főgimnázium első igazgatója, a Berlint megjárt hegeliánus Szigethy Warga János. Az orientalista körösi Úri János (1724-1796) nem tért vissza Oxfordból, ő a királyi Bodley-könyvtár keleti kéziratanyagának feldolgozására szentelte életét.24 A szellemi nyitottság fémjele a „Nagy Tanárikar" működése a körösi református főgimnáziumban, a szabadságharc bukását követő önkényuralom idején. 22 A napjainkban tartott vásárokon legnagyobb számban a ruhakereskedők - többségük úri cigány -, játékféleséget árusítók, valamint különböző mesterek (legtöbben a mézeskalácsosok, késesek, kötél- és szíjgyártók, bognárok, kádárok, bútorkészítők) fordulnak elő. Az Erdélyből érkezők többsége is cigány, akik szőnyeget, rozsdamentes edénykészleteket, porcelánárut, különböző szerszámokat (satu, fogóféleségek, csavarhúzók stb.) és játékokat, ruhaféleségeket, textilt árusítanak. A lacikonyhák száma is jelentős, akárcsak az italárusoké. 23 Lásd Novák László, 2005. 24 Novák László, 1994. 695-696. 70
