Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 11. szám - Staar Gyula: Simonyi Károly veszít
László. Azóta a könyv ötödik magyar nyelvű kiadása is napvilágot látott, s már több mint százezer példányban elfogyott. Német nyelven eddig három kiadást ért meg, és nemrégiben angolul is megjelent. Időközben a történelem kereke is nagyot fordult. Eljött az idő, amikor Simonyi Károlyt, minden tiltakozása ellenére, a Magyar Tudományos Akadémia is magához ölelte (1993- ban levelező, 1995-ben rendes tag lett). 2000-ben pedig neki ítélték oda legmagasabb elismerésüket, az Akadémiai Aranyérmet. Simonyi Károly akkor már nem mozdult ki otthonából. Díját a nagyobbik fia, Charles Simonyi vette át az Akadémia közgyűlésén. Simonyi Károly még megírta és a Természet Világa különszámaként megjelentette A magyarországi fizika kultúrtörténete (XIX. század) munkáját, a hattyúdalát, és élete végéig tovább dolgozott annak és A fizika kultúrtörténetének a bővítésén. Most már jöttek számára a kitüntetések, de ezeknél többre tartotta, hogy 1995 novemberében könyve, A fizika kultúrtörténete ott volt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár rongyos könyvek kiállításán. Azokat a könyveket állították ki, amelyekből a könyvtárnak már csak egy példánya maradt, rongyossá olvasták őket, már nem kölcsönözhetők. Simonyi Károly jeles szerzők között lehetett: Arisztotelész Nikomakhoszi etikaja, Plutarkhosz Párhuzamos életrajzai, Platón Összes művei... mellett ott volt A fizika kultúrtörténete is. A „vesztett játszmák" pedig feledésbe merülnek, felidézésük mindössze hajszálnyi ecsetvonás egy letűnt korszak képén. A Műegyetem, mai nevén Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának Q épületében a legnagyobb előadóterem 2011 tavaszától Simonyi Károly nevét viseli. A lágymányosi egyetemvárosban, ettől alig száz méterre, az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizikai épületének csarnokában egy újjáépített Van de Graaff-típusú elektrosztatikus részecskegyorsító magasodik. A mellette álló tábla tudatja minden arra járó egyetemistával, hogy ezzel a berendezéssel hoztak létre Magyarországon először mesterséges atommag-átalakulást Simonyi Károly és munkatársai. Idővel minden a helyére kerül. Irodalom [1.1 Keszthelyi Lajos: Simonui professzorral a Központi Fizikai Kutatóintézetben. Természet Világa, 2001. 2. sz. [2.] Németh Judit: Találkozásaim Simonyi Károllyal. In: Az iskolateremtő Simonyi Károly. (Pontus Kft., Budapest, 2011) [3.] Staar Gyula: „Iszonyú rendet vágtam". Beszélgetés Simonyi Károly Kossuth- és állami díjas professzorral. Forrás, 1887.10. sz. [4.] Staar Gyula: De mi az igazság... Beszélgetések Simonyi Károllyal (Közlöny és Lapkiadó, Budapest, 1996) [5.] Pap László: „Tiszteld a tudomány végtelen bonyolultságát”. In: Az iskolateremtő Simonyi Károly [6.] Füstöss László: Arcképvázlat Gombás Pálról. Fizikai Szemle, 2006. 4. sz. [7.] Palló Gábor: A 20. század második fele. Fizikai Szemle, 1991.12. sz. [8.] A Magyar Tudományos Akadémia tagjai Kill, kötet (MTA Társadalomkutató Központ - Tudománytár, Budapest, 2003) [9.] Flistória - Tudósnaptár http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/ [10.] Radnai Gyula: Egy műegyetemi professzor előadásai a Múzeum körúton. Természet Világa, 2001.12. sz. 56
