Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 11. szám - Mózes Huba: Elfut, búvik a kedv: Dsida Jenő elveszettnek hitt színpadi mesejátéka
Mózes Huba Elfut, búvik a kedv Dsida Jenő elveszettnek hitt színpadi mesejátéka Az 1933 őszén Kolozsvárt megalakult Thália Rt. sajátos arcélű erdélyi színjátszás megteremtésére törekedett. Ezt a célt szolgálta Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékának 1934. szeptember 27-i bemutató előadása is a kolozsvári Magyar Színházban Kádár Imre rendezésében, Kudelász Károly (Kós Károly útmutatásait követő) díszleteivel és Rajnai Sándor jelmezeivel. Az előadásról érzékletes beszámolót az Erdélyi Helikon 1934. októberi számában olvashatunk, Dsida Jenő tollából: „János vitéz bájos meséje úgy elevenedett meg a nézők előtt, ahogyan egy kalotaszegi gyermek képzelheti el magának színes fantáziával. Kalotaszegiek voltak a díszletek: az első felvonás faludíszlete, háttérben a jellegzetes kalotaszegi dombokkal, - a második felvonás francia trónterme, kalotaszegi tányérokkal és korsókkal a falakon, a dús faragású és színes festésű királyi trónussal, tulipános székekkel és padokkal, - a harmadik felvonás tündérországa a kalotaszegi erkéllyel és tornyokkal ellátott tündérpalotával. Ugyanígy kalotaszegi volt a szereplők jelmeze is. A statisztéria a kalotaszegi Vista község száz leányából, legényéből és menyecskéjéből telt ki, akik gyönyörű népviseletükben, a hímzések, varrások pazar színpompájában, a gyöngyök csillogásában, a hamisítatlan népművészet teljes pompájában fényes keretet adtak a különben is kifogástalan rendezésű előadásnak..." A szerénység kötelez - gondolhatjuk. Dsida Jenő cikkében egyetlen szó sem esik arról, hogy a daljátékot az ő előjátékával mutatták be, holott ezt nemcsak a Keleti Újság 1934. szeptember 27-i számának műsorelőzetese, hanem a Pásztortűz 1934. október 15-i számának Járosi Andor jegyezte Krónikája is említi. A Keleti Újság műsorelőzetese egyébként azt is jelzi, hogy az előjátékban Tóth Elek, Beness Ilona és Fényes Alice szerepel. Dsida Jenő Séta egy csodálatos szigeten című cikk- és levélgyűjteményének gondozója, Marosi Ildikó a kötet jegyzeteiben említi, hogy a János vitéz előjátékának a szövege sem a kolozsvári magyar színház könyvtárából, sem pedig a szerző hagyatékából nem került elő. Nos, az egyik Kolozsvárról származó hagyatékrészben fellelhető mégis egy kézzel írt szöveg, amelynek címe - Vass Jancsi - nem a szövegre magára, hanem sajátos módon inkább a János vitéz címszereplőjére utal. A kézirat nem kevés és nem minden esetben egyértelmű javítása, a szereplők megnevezésében tapasztalható következetlenségek, az udvari bolond és a király közösen (is) elénekelt dalának pótlólagos, ceruzával történő beiktatása a tinta- írású szöveg végére, s végül, de nem utolsósorban a különösnek mondható címadás arra vall, hogy a mesei igazságszolgáltatás érvényességét a bohóc magatartásán mérő verses mesejátéknak nem a végleges, hanem egy tisztázat előtti fogalmazásváltozata került elő. Nem lehetetlen, hogy ez a szöveg valóban a Kolozsvárt, 1934-ben bemutatott daljáték évtizedekig elveszettnek hitt előjátéka. A mesejátékot, amely Dsida Jenő eddigi versesköteteiben nem lelhető fel, a magam olvasatában közlöm. Új címe, alcíme, szereplőinek felsorolása is tőlem származik. Szövegközlésemben a szereplők megnevezésének és a szerzői utasításoknak az egységesebbé, következetesebbé tételére törekszem. 57
