Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 7-8. szám - Vári Attila: Szomorú hold
Néhány napja, ez előtt az utazás előtt, még kipróbáltad azt a készüléket, amiről nagyapád mesélt, s elképzelted, hogy te vagy Frieder Knopp, nagyapa kamaszkori barátja, s szádban a nádszállal, hogy lélegezni tudj, alábuksz a faluszéli kenderáztató békanyálas, büdös vizében. Alábuksz, ahogy ők tették, hogy ezzel a kezdetleges periszkóppal leshessék a szőlődombon ostorával nagyokat cserdítő, seregélyeket riasztó hegypásztort, hogy aztán abban a percben, amikor már jó távol van az érett fürtöket dajkáló teraszoktól, degeszre zabálhassák magukat. Három kályhacső, abból az egyik egyenes, a másik kettő amolyan könyökcső, s rakott szoknyás redőzetei közé ragasztottad a két tükröt, aztán az úszómedencében ki is próbáltad. Az egyik tükör a felszín alatt, a másik a levegőben, s a fénytörés miatt, amit a csőbe kerülő víz okoz, úgy hullámzott a látvány, mint hajdanában a nyári moziban a film, amikor a hirtelen jött vihar miatt kiszakadt keretéből a vetítővászon. Annak a hajdani szász falunak a valós életét szeretnéd látni, Frieder faluját, de a saroklátó, ahogy nagyapád nevezte ezt az első világháborús lövészárkokban kikísérletezett kezdetleges készüléket, nem alkalmas arra, hogy visszapergesse az időt. Pedig azt szeretnéd, hogy hallhasd a kolompolva hazatérő csordát, a libalegelőről hatalmas szárnycsapásokkal a falu felé evező gúnár vezette csapat gágogását. Nem hallhatod az acélabronccsal, ráffal megerősített, ökör vontatta szekerek kerekének zötykölődését sem, de amit mindenekelőtt szeretnél hallani, azt semmilyen távolba látó gépezet sem hozhatja vissza. Már soha többé nem hallhatod anyanyelvükön beszélni Frieder Knopp falutársait, a szászokat. Őket, akik a Harmadik Birodalomban kiképzett vezetőik miatt, Hitler diadalának tetőfokán, ideig-óráig a náci eszmék hívei voltak, ha nem is mindannyian, de annyi szent, hogy mindenképpen a nácik áldozatai ők is. Ők, az észak-erdélyi szászok, akik berlini parancsra, kényszerből hagyták el mindörökre falvaikat, amikor megközelítette vidéküket a front. Azért határoztad el ezt a székelyföldi utazást, mert úgy érezted, hogy különben nem tudsz megbirkózni a nagyapád meséiben élő, láthatatlanságában is valós anyaggal. Mert hiányzanak az ízek, zamatok. Szinte folyamatosan vizslattad a Frieder falujáról készült képeket. Emlékezetből ráírtad a panorámafénykép házaira a hajdani lakók neveit, természetesen csak azokét, akik nagyapád meséiből megelevenedtek. A templomtoronyból lefényképeztél mindent, amikor a falujában jártál, aztán otthon, Pesten, addig-addig vagdostál, ragasztgattál, mígnem összeállt a házak madártávlati képe. De a teljességre törekvő, darabjaiból összeragasztott fotó nem árult el semmit abból, ami valaha a falak között, a tetők védelme alatt, az emberek között, az otthonokban történhetett. Tisztában vagy azzal, hogy más életminőségűek voltak a székelyek falvai, de valós falusi életet látni most mégis odamész.- Ersatz - hallod is szinte nagyapád hangját. Azt a német szót, amivel az eredetit tökéletlenül helyettesítő dolgokkal szembeni megvetését fejezte ki, s amit abból a kamaszkori világából hozott, ahol a kávépótló, szappanpótló, cukorpótló, étolajpótló olyan köznapi kifejezés volt valaha, s annyira a minősíthetetlent, a fogyasztásra is alkalmatlant jelezte, hogy az öregnek szavajárása lett. 7