Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 6. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT WEÖRES SÁNDOR - Puskás Anikó: Kötelezők újratöltve: Bánk bán – junior –
III. Tekintettel a rendezői szándékra A színházi előadások esetében sokszor nehéz dolgunk van a rendezői szándékot illetően. A mai színházkritika-írás sarkalatos nézete15 szerint az elemzéshez nem szükséges tudnunk, mi volt a rendező szándéka a művel, azt pedig, hogy mi a darab által sugallt „mondanivaló", teljes mértékben elveti. Ahány ember, annyiféle műértelmezés, vagyis ugyanaz a darab mást és mást mond a rendezőnek, a színészeknek, minden egyes nézőnek és kritikusnak. Ennek értelmében az a rendezés hibás tehát, amelyik erőszakosan akarja saját gondolatát közvetíteni. Az esetek nagy részében, különös tekintettel a régebbi rendezésekre - eltekintve néhány kivételtől - ráadásul nem is áll rendelkezésünkre olyan dokumentum, amely a rendezői szándékra utalna részletesebben. A bevett nézetnek némiképp ellentmondva én azonban szeretnék idézni néhány gondolatot Alföldi Róberttól, aki a Magyar Televízió Ma reggel című műsorának volt a vendége16 a bemutató előtt, 2009. október 22-én a két főszereplővel, Bánfalvi Eszterrel és Fehér Tiborral. Teszem ezt mindazért, mert vallom, a rendezői szándék pontos ismerete hozzájárulhat a saját műértelmezés eredményességéhez is, másrészt segít megérteni a rendezésben használt elemeket, melyek megfejtése ennek hiányában sikertelen lehet, rossz esetben akár még el is torzulhat. a) Megtartott Prológus és búcsúbuli Először is, a Hevesi által oly hangsúlyozott régi mű-új közönség visszaköszön Alföldinél is, amikor az a Bánk bán juniorról vall: „Azt gondolom, hogy akkor lesz élő a színdarab, ha ahhoz lesz valami közünk igazán. Tehát akár megtaláljuk benne a saját problémáinkat, akár megtaláljuk benne a belső feszültségeinket, érzeteinket. Mindannyian átestünk a kötelező Bánk bán-színházlátogatásokon, és-anélkül, hogy bárkit is megbántanék - nem hiszem, hogy nagyon jó emlékeink vannak erről. Mi pedig nagyon szeretnénk azt, hogy ez a fiataloknak is abszolút keményen és abszolút valóságosan egy színházi estét tudjon adni. Éppen ezért kezdtem el fiatalokkal csinálni. "17 Másodszor, Hevesi színeket érintő változtatásai és a szöveghúzások Alföldi rendezésében is fellelhetőek. A Bánk bán junior két felvonásban sűríti össze az eredeti öt szakaszt, az I. felvonás a harmadik szakasz nagyjából feléig tart18, míg a II. felvonás Ottó és Biberach utolsó jelenetével kezdődik. Alföldi megtartja a Prológust, amelyből kiderül, Ottó csupán vad szenvedélyt érez a nagyúr felesége iránt. „Pedig még ma kell, hogy az enyém legyen! / Tudod miért? Szerelmet érzek és a / Paradicsomból leszek száműzött, / ha nem nyerem el még ma kegyelmét"(9) - mondja Ottó, ám Biberach így válaszol: „O, / rajongó szerelem, te! -/ épp ily szerelmet érzett az a I kígyócska, mely Éva csábítója volt."19(9) Nemcsak hogy e Prológus marad meg a felvonás elején, hanem a rendező egy afféle érzelmezést segítő blokkot is hozzátesz, a darab ugyanis búcsúbállal indul. Az utasítás 15 Dr. Kékesi Kun Árpád: Előadás-elemzés - Kreatív írásgyakorlat (színházi szakírás), 2010-2011. tanév, tavaszi félév, Színház- és filmművészeti szakíró-kritikus szak, Színház- és Filmintézet. 16 Bánk bán. Fehér Tibor, akinek nem épp puszipajtása volt a darab - eddig, MTV, Ma reggel, 2009. október 22. http://premier.mtv.hu/Hirek/2009/10/22/08/Bank_ban_Feher_Tibor_akinek_nem_epp_ puszipajtasa_aspx (letöltve: 2011. május 20.). 17 Uo. 18 Katona fózsef: Bánk bán, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1980, p. 113. 19 Az idézetek forrása innentől: Katona józsef: Bánk bán junior. Nemzeti Színház Színműtár, 2009. 89
