Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 6. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT WEÖRES SÁNDOR - Ócsai Éva: Az Orbis pictus 100 verse

Az első tematikus egység a megszólítás, a második az ábécét ismerteti, a harmadik egység (a 2-8. fejezet) elemi ismereteket közöl az Istenről, a világ felépítéséről, az égről, a tűzről, a levegőről, a vízről, a felhőkről és a földről (vagyis az őselemekről). A negyedik tematikus egység (a 9-35. fejezet) természetrajzi, az ötödik (36-43. fejezet) antropológiai ismereteket mutat be, a hatodikban (44-82. fejezet) az emberek élelmezéséről és a mesterségekről esik szó. A hetedik egység (83-90. fejezet) témája a közlekedés, a nyolcadiké (91-108. fejezet) a művelődés, a tudományok és a művészet, a kilencediké (109-117. fejezet) az erkölcs, majd a társadalmi ismeretek (118-143. fejezet) és a vallási ismeretek (144-150. fejezet) következnek a befejezés előtt.24

A 100 versről25

Weöres Sándor a versciklus címével szintén kifejezte a világ képgazdag ábrázolásának szándékát, a mottó pedig Comenius könyvének kilencedik részét idézi, amely ellentétpárokban és halmozással mutatja be a föld természeti képződményeit, és ez előrevetíti, hogy a 100 vers legnagyobb részében a központi retorikai alakzat az ellentét. Comenius könyvének egyes részeivel ellentétben azonban a 100 Weöres-vers azonos szerkezetű egységekből épül fel: a sorok száma minden esetben négy, a sorok hosszúsága 11-10-11-10, és - néhány kivételtől eltekintve - a hangzásbeli harmóniát keresztrímek biztosítják.

Egyfelől az első tíz vers párhuzamot mutat Comenius könyvének első nyolc részével, másfelől a költő ars poeticáját és a világnézete alapjait fogalmazza meg poétikai eszközökkel, amelyet - nagyrészt Hamvas Béla hatására - A teljesség felé című kötetben szintén kifejt. A versek egy része párhuzamba állítható Comenius könyvének megszólításával (Invitatio) és az elemi ismereteket bemutató részekkel. Comeniusnál az Invitatio című részben a mester és a fiú párbeszéde olvasható, amelyben a mester előrebocsátja, hogy Isten segítségével tanítja majd a fiút a bölcsességre. Weöres Sándor versciklusának első verse, amelynek címe Az eleven tükör, szintén dialogikus helyzetet teremt, amelyben a beszélő én érzékletes képekkel a megszólított te szemét helyezi a középpontba az aposztrophé, a megszólítás alakzatával. A megszólított szeme a világ elemeit (ablakot, virágot, az ént) tükrözi vissza, és ily módon a másik szemén, látásán és szemléletmódján keresztül történő világábrázolást emeli ki. Ezért a megszólító és megszólított én-te viszonya azt is jelzi, hogy a világgal való viszony interszubjektív viszonyként fogható fel.26 A vers címe a szem metaforája, és ezzel a ciklus nyitó verse a látást hangsúlyozza, ami szintén jelzi, hogy a ciklus 100 verse a képgazdagságra, a vizualitásra és a szóképekre épül. A virág és a világ szavak rímeltetése pedig a magyar költészet legelső ismert verséhez, az Ómagyar Mária-siralomhoz mint pretextushoz kapcsol24 Nagy Károly Zsolt, uo.

25 Egybegyűjtött írások 2., 183-209.

26 Jonathan Culler: Aposztrophé. Helikon, 2000/3., 376.

22