Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 4. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT JÉKELY ZOLTÁN - Jász Attila: A tökéletes ég: Molnár Péter és képei
Jász Attila A tökéletes ég Molnár Péter és képei Molnár Péter minden képe csoda. Külön univerzum minden egyes képe. Borgesi univerzum, olyan labirintus, ahol el lehet veszni, és ahol szívesen veszik el egy 21. századi vidéki indián is. Csendes Toll. Tudja, hogy előbb-utóbb találkozik a képekben bolyongva barátjával, a Rajzolóval. Csendesen neszez valamelyik képe mélyén. Úgyis láthatatlan egyébként, a valós életben, az a típusú művészember, aki nem nyüzsög túl sokat a felszínen. Egy-egy képe előtt órákig el lehet csodálkozni. Szemlélődni. Figyelni az ösvények nyílását, rétegek egymásra épülését. Nézelődni. Bolyongani. És amikor nincs előtted a kép, emlékeidben pontosan él, egy reprodukció is tökéletesen felidézi (az élményt). És újra vágyat kelt, hogy ott állhass az eredeti előtt, egyedül és sokáig. Tekintettel simogatni a finom és halk grafitjeleket, az archaikusán modern festményrajzolatokat. Végigsétálni az egyszerre absztrakt és szakrális tájképeken, mint egy tengerparti, hullámok mosta kavicsmezőn. Előfordul, hogy csak az ilyen, képekben megtestesülő csodák segítenek a külvilág által felzaklatott fehérembernek és indiánnak, azaz az emberi lényeknek megnyugodni, kicsit. Van, hogy csak valami finom zene. Vagy a csönd. Ahogy labirintusaiban elveszel. Csendes Toll néz egy ilyen képet, és megérti a régi keleti legendákat vagy Akutagava történeteit, amelyben a festők belépnek és eltűnnek a saját maguk által festett tájképben. így tűnik el CsT is, és bolyong Molnár Péter képeinek labirintusában minden alkalommal, amikor teheti, a Mester dolgozó- szobájában vagy kiállításain. Ritka alkalmak, sajnos. Bár az ember nem baj, ha csak ritkán veszik el egy-egy képben és veszíti el önmaga egy részét is, mert nem könnyű onnan visszajönni. A szemlélődésből, a végtelenre lassított pillanatból visszatérni a mindennapi életbe. Amikor már észreveszed a hasonlóságban a különbséget, nagyjából el vagy veszve. Érzékeny vagy egy világra, amely nem evilági. Nem lesz könnyű újra a föld közelében élned, boldogulnod. Viszont lesz mire emlékezned, MP mester képi érzékenységére. Művei beleégnek agyad memóriájába, és örökké kitörölhetetlenek maradnak. Érzéseket és gondolatokat kapcsolhatsz hozzá mindörökké. Ahogy a Mester is létrehozta műveit, végtelen alázattal és szerénységgel. 85
