Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 4. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT JÉKELY ZOLTÁN - Jász Attila: A tökéletes ég: Molnár Péter és képei

Ha Csendes Toll nem indián lenne, hanem szerzetes, akkor a cellája falán valószínűleg egyetlen képként Molnár Péter egyik munkája lógna. Az sem lenne az övé, kölcsönkérné a Mestertől, és addig élne együtt vele, amíg meg nem szokta a képet a falon. Amikor a kapcsolat olyan intimmé válik, hogy szinte élete észrevétlen része lesz a kép. Akkor változtatna életén, kicserélné egy másikra, azt is kölcsönbe természetesen. És így, élete végéig frissen tartaná az intenzív kapcsolatot MP mester képeivel, nem is vágyna soha más képekre. Kiállítani is kis cellákban kéne, álmodozik CsT, ahova be lehet költözni néhány órára vagy napra. Nem beszélni, nem szólni senkihez, csak együtt/egyedül lenni a képekkel.

A csoda mindig megfoghatatlan, épp azért hívjuk így. Nincs rá jobb szavunk. Ha nem is tudjuk pontosan, mit jelent. Ha nem is tudja pontosabban megfogalmazni Csendes Toll, ilyen különálló csodák Molnár Péter képei. Külön-külön. Együtt egy kész csoda-univerzum. Tökéletes ég. De. A képek csodája az emberi (angyali?) lény csodálatosságából fakad. Ezt ne feledjük megjegyezni, figyelmeztet Csendes Toll. Uff!

ps. rejtett részletek balladája

(MP mesternek a 70.-re)

A cézárarcú vén bölcs valószínűleg ugyanaz maradt, aki volt.

Fehérhajó gyerek.

A tökéletes ég rendíthetetlen ólomkatonája.

Hiába hogy önmagát alázatosan húsig, csontig, lélekig csupaszította vissza.

A még és a már a semmi vizét issza.

Csak a test öregszik, de ettől lesz tiszta.

Már nem teljes ember, de még nem gyarló angyal. Apró részletek harcolnak benne a naggyal.

86