Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 4. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT JÉKELY ZOLTÁN - Fried István: Bolyongás egy/a labirintusban
magyar válogatás két esztendővel a Kollár kiadta Národnie zpiewanky (1834/35) után jelent meg. Attól a Székács Józseftől, aki ugyanabban a házban lakott, mint Kollár, akiről viszont Székács elismerőleg emlékezett meg kötetéhez fűzött írásában. A följebbi példa nem elsősorban kapcsolattörténeti jelentőségű. Noha Sziklay László magisztrális tanulmánya14 óta elképzelhetetlen Kollár munkásságának olyan bemutatása, amely nincs tekintettel arra a városi környezetre, amelyben a szlovákon (és elsősorban a magyaron) kívül szerb, újgörög, román kulturális törekvések, intézmények működtek, az akkor még átlátható területen, egymás mellett, esetleg ugyanannál a kiadónál publikálván, mindenesetre a korszakban e városban megjelenő magyar, német és szerb sajtó által figyelemmel kísérve. Annyit kiegészítésül, hogy a Habsburg Monarchia városainak német nyelvű sajtója, nem csak a bécsi, amely természetesen számolt Bécs soknyelvűségével, s ezt is több ízben kifejtettem, nem akadályozta a nemzeti mozgalmak kulturális önszerveződését, éppen ellenkezőleg, több vonatkozásban nyitott teret a kölcsönös ismerkedésnek.15 Elsőnek talán azt érdemes említeni, hogy főleg a divatlapok, de mások is, híreket, tudósításokat vettek át a többi városi német nyelvű lapból, s így a még nagyvárosnak igazán nem minősíthető városok polgári/kispolgári közönségének láthatárát tágítottak. Aztán nem mellékes: miként váltak nem csak lokálpatriótává, hanem hazaivá, nem pusztán a német nyelvű polgárság társasági életéről, színházáról, intézményeiről tudósítván, hanem a „többségi" kultúra fejleményeiről is. A Pesther Tageblatt szorgalmasan közölte magyar költők verseit, s átvett a szláv irodalomból, „folklór"-ból is darabokat.16 A magam részéről korábban a közvetítő-kiegyenlítő jelleget hangsúlyoztam, ehhez hozzátenném ezúttal (a följebb említett többrendszerűségre utalva): olyan köztes helyzetet tudatosítottak maguknak a többnyire német nyelvű hírlapírók, kulturális munkások, szerkesztők, amely nem zárta ki, hogy a németnyelvűséggel, a városi német nyelvű lakosság újságbeli képviseletének vállalásával párhuzamosan ne szolgálják a német fordítások révén egyfelől a kulturális cserét, másfelől a német nyelvű Európának szánt híradást, részint a terület többkulturáltságáról, részint az egyes, önmagukat egyre inkább nemzetiként meghatározó kultúrák, irodalmak - hogy Wollman kifejezését idézzem - az általános európai struktúrába illeszkedéséről.17 A kulturális közeledés „szolgálatába" állított kapcsolattörténeti kutatás, miközben jórészt mellőzhetetlen anyagot bányász elő a feledésből, felejtetésből, talán a pozitivista örökségre emlékeztető módon, kevéssé hierarchizálja az irodalomtörténés adatait: egyfelől fölösleges volna vitatni, hogy joggal magasra értékelt poéták nem minden esetben merítenek csúcsteljesítményekből, nemegyszer feldolgozzák, újrastrukturálják egy előző korszak termését olyan módon, hogy kevéssé válogatnak a „nemes" és a „nem nemes" források között. Másfelől viszont - és ezt polémikus módon a kutatás több ízben fölvetette anélkül, hogy az álláspontok közeledtek volna egymáshoz - egyáltalában nem elhanyagolandó, hogy milyen tényezők, miféle alkotók hozzák létre (például) a kapcsolattörténeti folyamatot; kik azok a szerzők, akik határozottan és tudatosan kilépnek az önelvűségből, és nyitnak (régiónkról van szó) nem pusztán a differenciáltabb kultúrák felé, hanem 14 Sziklay László: Ján Kollár magyar kapcsolatai Pesten. In. Tanulmányok a csehszlovák magyar irodalmi kapcsolatok köréből. Szerk. Zuzaa Adamová, Karol Rosenbaum, Sziklay László. Budapest 1965, 139-175. 15 Vö. tőlem: Die Kultur des Bürgertums deutscher Muttersprache in Pest-Ofen zur Zeit des Vormärz. In. Methodologische und literaturhistorische Studien zur deutschen Literatur Ostmittel- und Südosteuropas. Hg. Anton Schwöb. München 194, 81-94. 16 László Sziklay: Slowakische Volkslieder im »Pesther Tageblatt«. Studia Slavica 1966,405-412. 17 A kelet-közép-európai német, magyar, román, szerb, szlovén nyelvű szerzők kétnyelvűségéről, kettős kulturáltságáról vö. Schriftsteller zwischen (zwei) Sprachen und Kulturen. Hg. Antal Mádl, Peter Motzan. München 1999. 79
