Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 3. szám - PINTÉR LAJOS HATVANÉVES - Tandori Dezső: Réváldozat : Forrás-mű
Nem hagyhatják. Vitatják." Az igazi mégis a teljesen tematizálatlan egzisztencialitás. Nem „csoda". Ám... ...ám van egy versem a csodáról, és Pintér Lajosnak ajánlom, évfordulójára, erősen: A csoda Pintér Lajosnak Mi a'! az egész, hogy a szellem elszáll, a többi meg iderohad? Csoda az egész, mert ez, csodák csodája, szálltán is csoda marad! * A „Mi a'!" nem kielégítő megoldás, de a durva szó, melyben „cs" is van, és a kezdete „p", nekem még akkor se fért jól ide, mikor nem volt ajánlása a versnek. Arany J. olyasmit morgott, hogy ő beírná, de nem győzött meg. Nyoma azért maradt az izének: Nem picsaklottam meg! v. Néha azért meg-megpicsaklunk. * Sokkal vitatottabb lesz e jelentéktelenségnél (durva szó v. sem) az alábbi: hűha: „Rá kellett jönnöm, valami nagyon: az irodalom - irodalom." Rettenetes felismerés. Gondoljunk bele: Csehov, Tolsztoj, Poe stb. - irodalom. Az egzisztencialitás az, ami nem irodalom. Mondogatom újabban: időm nem oly becses, mert minden percem fele: halálom tudata. És nem lehet elviccelni: Minden percem fele: halálom tudata. Minden percem fela, halálom tüdete. Jaj, Kafka borzalmas tüdőhalála! Jaj, jaj. 47
