Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 3. szám - PINTÉR LAJOS HATVANÉVES - Pintér Lajos: Tört/én/elem
Orosz László ebből vizsgázott az egyetemen Pais Dezső nyelvészprofesszornál. Mi a Mámai-rét etimológiája? Orosz László azt mondotta: a csépai ember egynapi járásra lakik tőle. Tehát oda-vissza egy nap még elmehet. A márnái rét, máma tudjátok ugye, népiesen ma, tehát mai rét, tehát ma oda-vissza megjárható út, innen kaphatta nevét. E névetimológiára Pais Dezső nemet intett. Mámamama, az anya szóval hozta összefüggésbe, ahogy illik is. Mámai-rét azt jelenti anyaföld. Anyám sem, aki ott nevelkedett, aki ott tanítóskodott, O sem tudja az igazságot. Katona Imre professzor úr tudja. De őneki engedjük meg, hogy az egész tájon-térségen végigkalauzoljon bennünket. Levelét most szeretném hosszan idézni, melyben a csongrádi néprajzi neveket értelmezi. Kónyaszék: eredeti alakja Kónyató. De kiszáradt, és székfű (szikfű, kamilla) nőtte be, vagyis elszikesedett. A Kónya személynév, illetőleg a honfoglaláskor itt lelt szlávok nevében ló. Tehát valamikor lóitató is lehetett. Lám, Katona tanár úr, a család egy része Kónyaszéken élt, de engem, kisgyereket úgy biztattak, Konyhaszéknél szállj le a vonatról. így etimologizálták, s rég benőtte a fű a szláv lóitatót. Ellés: a Tisza túlpartján. A középkor első szakaszában még Akhilleusz, illetőleg latinosán Akhillész volt, vagyis hősi ideál, kiről a birtokos nevezte el fiát, utódját, majd apátság épült, a tatárok lerombolták. Akhillés-Ellés, tehát semmi köze a magyar ellik szóhoz. Tömörkény vagy Móra írja, hogy munkásainak mesélte Akhilleusz történetét, s egy évre rá már Ág Illés magyar vitézként hallotta vissza. Ellésnél évek óta nagy ásatások folynak. Tanár úr, Elléspart hozzánk szintén közel volt, nincs ember, aki valóban ne az „ellés", születés szóra gondolt volna, hiszen naponta ellettek körül az állatok. S ki gondolt arra, hogy a közeg, amelyben nem is szülnek, hanem csak ellenek, görö- gösen-latinosan klasszikus. Olyan erejét érzem itt a klasszikusnak és a népinek, ahogy érintkeznek, mintha Kodály vagy Bartók mutatná modellként. Ág Illés sírját Móra nem találta, ő Attila hun királyét sem. Móra otthon bejelentette feleségének, hogy régészeti ásatásra megy, s elment egy hétre titkosan a szeretőjéhez. Neki ne higgy, Attila koporsóját csak László Gyula találhatta volna meg. Csanytelek, tanár úr, ismét Te magyarázod. A Heves megyei dinnyetermesztésről híres Csány községből települtek ide („telek"), maga a Csány személynév, birtokos neve volt fent Hevesben. Máma. Lám, most értünk el a mi szülőföldünkhöz. A nyelvészek magyarázzák a mama szóból, illetőleg egy német utónévből. A nép a már ma (mámmá) szóval keveri össze, de egyik se jó! Máma kun személynév volt. Amikor IV. Béla betelepítette őket, Csongrád határából is kaptak. Ezt a részt hívták Máma homokának. Egyébként néhány kun család betelepült Csongrádra is. A Boza (nem Boda) és a Kajtár név őrzi emléküket. Én is gyűjtöttem egy belvárosi népmesét, melynek negatív főhőse egy „Tengeri Hereberi" mitikus lény, aki a kunok (török nyelvűek voltak) Tengeri, azt jelenti Isten, alakjával azonos. A hel bele pedig két kun szó, azt jelenti, erejével. 12
