Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 11. szám - KILENCVEN ÉVE SZÜLETETT KORMOS ISTVÁN - Baliga Violetta Lilla: Egy költői élet modern tükörképe: Zelei Miklós: Situs inversus. Az Isten balján
ironikusak és abszurdak, az idegenségtapasztalatok lényegesebbekké válnak, a nyelvhasználatban lévő ellentétek pedig még jobban kiéleződnek. A darab főszereplője Ady, akiben közben testet ölt a többi karakter: az álfeleség, Kitti, a modem világ előnyeit teljes mértékben kihasználó Léda, aki nem hajlandó elfogadni, hogy a közte és Ady között tartó szerelmi kapcsolatnak már vége, Grama ezredes, aki Romániában Ady felügyelőtisztje, a két biztonsági őr, akik felsőbb utasításra tessékelik ki a költőt munkahelyéről, a kiadóból, a tömbház- gondnok, a frakcióvezető-helyettes, Babits Mihály és a Grama ezredesre igencsak hasonlító Garami ezredes, aki a költőt terrorizmussal, nacionalizmussal, sovinizmussal és irredentizmussal vádolja. Rajta kívül egyetlen szereplő van: a színház marketingmenedzsere, aki lelövi Adyt, majd megfenyegeti a nézőket, hogy velük is így tesz, ha netán vissza akarnák váltani a jegyüket. A darabot különösen érdekessé teszik a benne előforduló populáris elemek, mint például Léda válása, aki ennek révén akár még sztárrá is válhat, vagy a darab végső jelenete, amelyben Cseh Tamás Ady Endre utolsó fényképe című szerzeménye hallható. Zelei Miklós drámájában eszköztárként felhasználta Ady Endre életének legfontosabb eseményeit és legismertebb műveinek üzeneteit, hogy segítségükkel hitelesen idézhesse fel a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb költőjének korát. A darab feltárja a Ceau§escu- és a Kádárkorszakot, miközben egyszerre játszódik múltban és jelenben, valamint egy időben több helyszínen. Ennek köszönhetően Ady sok mindent túlél a Nyugatnál: a Szovjetuniót, Csehszlovákiát, sőt még Jugoszláviát is. A politikát azonban már nem képes túlélni. A drámában kimondhatja, amit gondol: megbukott, mert megbuktatták. A darabban ezzel kapcsolatban szereplő néhány mondat sok felelős magyar értelmiségi közös életérzése, közöttük olyanoké, akik ugyan elhagyták Erdélyt, de az anyaországban sem találtak igazi otthonra. Az egyszemélyes dramaturgia a darab alapötletére, vagyis Ady Endre életének meghosszabbítására támaszkodva azt a történetfilozófiai hátteret jeleníti meg, amelynek komorságát csak humorral lehet enyhíteni. A situs inversus a valóságban színtiszta situs absurdus. Ady Endre példája jól szemlélteti, hogy olykor-olykor nem könnyű nemzeti halottnak lenni, Zelei Miklós pedig arra is rávilágít, hogy a posztumusz túlélők helyzete is halálos. (Korunk - Komp-Press, Kolozsvár 2013) 120
