Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 11. szám - KILENCVEN ÉVE SZÜLETETT KORMOS ISTVÁN - Baliga Violetta Lilla: Egy költői élet modern tükörképe: Zelei Miklós: Situs inversus. Az Isten balján
Baliga Violetta Lilla Egy költői élet modem tükörképe Zelei Miklós: Situs inversus. Az Isten balján Ady Endre életrajzában a következő születési és halálozási adatok szerepelnek: született Érmindszenten, 1877. november 22-én, elhunyt Budapesten, a Terézvárosban 1919. január 27-én. A társadalomban mindenki ezeket az adatokat véli helyesnek, hiszen minden bibliográfiában és lexikonban ezek szerepelnek. A temetésen részt vevő tanúk elmondása szerint a szertartás maga volt a káosz. Csinszka előbb későn értesíti a családtagokat Ady haláláról, így a ravatalnál csupán ő és az elhunyt költő édesanyja lehettek jelen. A gyászbeszédet tartó Babits Mihály a Nemzeti Múzeum oldalkapujához szorult a hatalmas tömegben, így majdnem elmaradt a búcsúbeszéd, a rendőrség tagjait pedig - akiknek eredetileg fenn kellett volna tartaniuk a rendet a temetésen, az utolsó pillanatban Budára vezényelték. Ez az esemény ismét ékes példája volt annak, hogy a nemzet halottait eltemetni veszélyes, sőt - amint később majd erre is fény derül, újratemetni is az. Előfordulhat azonban, hogy mindezek az események - ha kicsit kritikusabban szemléljük az ezekről íródott visszaemlékezéseket és a rendelkezésünkre álló tényeket - meg sem történtek. Az örökkévalóság azonban nem létezik, értelmezni is csak ilyen állapotában lehet. Az írás úgy van kitalálva, hogy legalább megíráskori szerzőjét túlélje, és nekünk is ez a feladatunk: túl kell élnünk saját magunkat, magát a létet, és az életet, és ebben az esetben az örökkévalóság ténye nem sokat számít. A Zelei Miklós drámájában szereplő Ady-alak minderre képes volt, és ezzel túlszárnyalja saját ismert történeti alakját is, miközben számos akadállyal is meg kell küzdenie. A Situs inversus egy olyan irodalmi térben kapott helyet, ahol olyan fiatal írók művei szerepelnek, mint például Nagy Gábor vagy Pollágh Péter, mintegy jelezve ezzel a mű fiatal költőkre gyakorolt hatását is. Világégések után következik az újabb világégés: új határok születnek és zárulnak le, az emberekre rátör a kisebbségi lét érzése - ha egyáltalán van közöttük olyan személy, aki nem kisebbségi - és a merjünk egyre kisebbek lenni életérzése. Ennek kapcsán felvetődik a kérdés: ez vajon tényleg életérzésnek tekinthető? Ady - másokhoz hasonlóan - nem meri megtenni a változáshoz vezető lépést, hiába fordulnak jobbra a dolgok. A határ átlépése után világosan látszik, hogy Magyarországon minden ugyanúgy működik, mint Romániában, csupán annyi változott, hogy a határ egyik oldaláról átléptünk a másikra. Ezután már jobb, ha eltekintünk az ideáktól, hiába gondolja Lyotard, hogy emiatt már minden eszmerendszerrel szemben bizalmatlanok vagyunk, úgy tűnik, az eszmerendszerek ezzel mit sem törődnek. Ezek az eszmerendszerek képezik a Situs inversus hátterét is. A mű címe egy orvosi szakkifejezés, amely az emberi szervek emberi testben való, a normáltól (solitus) eltérő oldalon történő elhelyezkedésére utal. A drámában a szerző Adyt egy fiktív, életrajzi utalásokkal kevert világba helyezi, hogy ezáltal kapcsolatot teremtsen az ismert költő és a dráma fő karaktere között. A darab legfontosabb kérdésének a főhős problémamegoldó képességét tekinthetjük. A fő helyszín Konstanca, habár az is említésre méltó, hogy itteni tartózkodásával egy időben a főhős jelen van Nagyváradon, Budapesten, a szállásán, a kiadóban, sőt álfeleségénél is. A cselekmény ideje már nehezebben behatárolható: az események valamikor a diktatúra éveiben játszódnak, de a Nyugat már elektronikus formában jelenik meg, Babits Mihály szerkesztésében: az internetes forrásoldalt naponta átlagosan 125-en keresik fel, legmagasabb látogatottsága pedig a szóban forgó hónap 10. napján volt, ekkor a statisztika 518 felhasználót regisztrált az oldalon. A lapban publikáló íróknak barter szerződéses wellness-szel fizetnének, a szabadidő eltöltésére szánt pénzt pedig a Juci férje által gyártott fotelek árából elő tudják teremteni. A főszereplő ugyanakkor Kosztolányi Dezsőtől sms-ben értesül a folyóirat-eladás nehézségeiről is. Emiatt az utalások nem egy esetben anakronisztikusak, 119
