Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 11. szám - Ferdinandy György: Találkozások a Vörösmarty téren

a nevetés. György Norbert szerint „túl sok itt az emóció. Túl sok. És kevés az irónió." Nekünk sok ez a kevés. A Felvidék kétnyelvű írói játszanak a szavakkal. Sok mindenre megtanít a kétségbeesés.

Ne ragozzuk hát tovább, ami elmúlt!

„Lásd, az Unió rabja vagyunk,

lassan, de biztosan éhenhalunk,

fagylaltunkban is téged nyalunk,

te legyél tehát az őrangyalunk." (Z. Németh István)

Szóval, csak így. Nyakig a jelenben. Röhögve, bőgve. Ezentúl, ha csak tehetem, felvidéki magyar szépirodalmat olvasok.

*

Néha - nagy ritkán - begyűrűznek a térre a kiebrudalt, feledésre ítélt szám- űzöttek is. A világgá futott vadnyugatiak.

A. Tóth Sándor (1904-1980) kubista-expresszionista festő személyében a modern magyar és francia művészet találkozik az 1930-as évek Párizsában. Küzdelmes életútját és művészetét most Budapesten élő fia, Tóth Gábor Sándor mutatja be (Püski, Budapest, 2000). A szerző tizenkilenc évig dolgozott ezen a hatalmas anyagon. Nélküle, az ő áldozatos munkája nélkül, A. Tóth Sándort ma sem ismerné a hálátlan haza.

A művész a gömöri Rimaszombaton született. Tizennyolc éves, amikor átszökik a trianoni határon, hogy Budapesten folytassa tanulmányait. 1929-ben kerül Párizsba, ahol a debreceni Blattner Gézával megalapítja bábszínházát, a Théatre Arc-en-Ciel-t, majd - ritka kivétel! - néhány év múlva hazatér.

Idehaza működését - a monográfia szavaival - „meg nem értés kísérte". A Nyugat írói köre ugyan részt vett egyik előadásán, de párizsi kiállításainak nem lett folytatása a szülőhaza alacsony égboltja alatt.

Joan Miro, Picasso, Arp magyar társát 1996-ban, félévszázados késéssel mutatja be a New York-i Lincoln-center. Majd ez a díszes album, a fiú tisztelgése, aminek rövidített francia fordítása is megjelent (L' Harmattan, Paris, 2001).

Most már csak az a kérdés: eljut-e a pályatársakhoz, a szakmabeliekhez A. Tóth Sándor története? Terjeszteni itt nálunk nem szokás. Vagy ez a nagy művész továbbra is ismeretlen marad?

P. S.: 2013-ban, a Magyar Napló kiadásában megjelent Mélyebbre című rövid- próza-kötetem borítóját A. Tóth Sándor Hólapátoló című festménye díszíti.

37