Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 10. szám - Kántor Lajos: F – elszámolás
menekülés valami elől vagy vágy valami után; s ha mégis létezne, akkor nem egy állapot, hanem egy folyamat, aminek éppúgy szükségszerű tartozéka a rossz érzések sorozata, mint a kellemes élményeké. Azt is megtudtam, hogy abszolút tapasztalatlan vagyok a szexgyakorlásban. Még csak azt kell megtudnom, hogy honnan ez a tapasztalatlanság. S azt sem tudom, hogy mi kényszerít egymás mellé az unalom fázisáig két embert. Miért marad egymás mellett két ember, mikor már nem nyújthatnak egymásnak semmit? Ezekről a dolgokról nagyon kevés emberrel, vagy mondjam azt, senki emberfiával nem tudok teljesen nyíltan beszélni. Pedig néha kívánja a „szervezetem". Szerintem, ha nyíltan beszélünk is róla, akkor is marad elég „metafizika" benne ahhoz, hogy megmaradjon a varázsa. És hogy egy szexteszt alapján hogyan jellemeztek engem? „Válaszai meglepőek, annyira ellentmondásosak. Mindenesetre van magában egy nagy adag értelmiségi mazochizmus, azonban ez nem csak a szexvonatkozásokra terjed ki. Ennél lényegesebb azonban, hogy néha úgy tűnik, minden viselkedésvariációra nyitott, máskor pedig mindennel szemben gátolt. Magánál az ellentétesség túl sok. Egyik fő ellentmondás a konvencionalizmus benső vállalásával szemben bizonyos elfogulatlan nyíltság, amely a konformistákra nem szokott jellemző lenni. Furcsa viszonyban van magánál a nevetséges, illetve mulatságos mozzanathoz való kapcsolódás is a nyitottsággal. Kezdve azon, hogy néha a nevetséges iránti érdeklődése megütközik, majd békésen megfér a konvencionalizmussal. Az is érdekes, hogy mind a pikáns - azaz érzékizgató -, mind az ellenszenves - azaz értéklelombozó - képzete a nevetségesség jegyében fogalmazódik meg. Vajon arról van szó, hogy éppen a legmélyebb emócióit tartja nevetségesnek, és ez okoz bizonyos komplexusokat? Másrészt nem tudom magyarázni a merészség és a visszarettenés állandó váltakozását." Szóval ez rólam szól. Nem tapasztalat, hanem egy teszt alapján. Volt egy idő, amikor foglalkoztatott ez a kérdés, hogy milyen vagyok mint nő. Úgy hiszem, ez mindenkit érdekel. Rájöttem, hogy elég, ha ránézek a partneremre, s ha azt ismerem, akkor megtudom, hogy abban a pillanatban milyen vagyok mint nő. Jó uram, elnevettem magam... Tényleg képtelenségnek tűnik, hogy én ilyesmiket firkálok. Mi tört most rám? Semmi. - Csupán az olvasottak kapcsán engedtem szabadjára a gondolataimat. 60. Szegény Fanni! Mármint a Kármáné. Milyen naiv, milyen tudatlan volt. Nem készítettek még személyiség- és intelligenciateszteket, arisztokrata környezetben sem. És ő nem olvashatta Freudot, mint kései utóda. F - Fatime, Fédra, Fiametta, Filoméla, Flóra. Fortuna. 61. Nagyon emlékszem a tavalyi évkezdésemre, önmarcangolásaimra. Értelmiségi mazochizmus! Lehet, hogy ez van: csak ha szenvedek, érzem jól magam. 51
