Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 9. szám - BAHGET ISKANDER HETVENÉVES - Kriskó János: Egy művész legyen humanista: Beszélgetés Bahget Iskander fotóművésszel
Egy alkotó ember általában nem tud ilyen rövid és konkrét határidőre dolgozni. Nem is az elvégzett munka miatt érte meg nekem sem, hanem az esték voltak nagyon értékesek és izgalmasak. Leül 10-15 ember, irodalmár, költő, valamennyien gondolkodó, okos emberek, és egy pohár bor mellett beszélgetnek. Építő jellegű, vagy olykor ártalmatlan, de nagyon emberi beszélgetések ezek. Ennek van értelme, ezért érdemes leginkább a táborokba járni.- Nagy tisztelője vagy Petőfi költészetének. Nagy Lászlót is említetted a kedvenceid között. Vajon olvasol-e szír vagy arab szerzőket, akár klasszikusokat, akár kortársakat, vagy neked már magyarul szól az irodalom ?- Az internet világában ez már nem ütközik nehézségbe. Vizuális ember vagyok, nagyon sok képet nézek arab nyelvű portálokon is. Nyitott a világ, az egyik kattintás elvezet egy másik szerzőhöz vagy oldalhoz. Ha találok egy érdekes hivatkozást, beütöm a nevet a keresőbe, és már ott is van előttem egy vers. Nekem a vers közelebb áll a szívemhez, mint a prózai művek. A vers ugyanolyan tömör tud lenni, mint egy jól fogalmazott kép. Sokszor nem is tudom, milyen nemzetiségű a szerző, akit olvasok, mert egységes a nyelv, nem meghatározó, hogy valaki szír, kuvaiti, vagy esetleg egyiptomi. Nem ismerek mindenkit, de számos fontos szerzőt és művet ismerek az arab nyelvű irodalomból is. Zajlik az arab tavasz. Azt látom a versekből, hogy ez nagyon megosztja az arab országokat és népeket. Egy valódi művész legyen megfontolt. Ne lázítson, ne álljon politikai szekértáborok szolgálatába. Egy művész legyen humanista. Gyakorolja a saját szakmáját, és legyen az „ember" iránt elkötelezett.- Hogyan érint téged, hogy a szülőfölded lángokban áll, hogy ezrek halnak meg értelmetlenül? Egyetértesz-e a megfogalmazott célokkal? Biztos vagy-e abban, hogy az a helyes út, amely felé az arab társadalmak haladnak?- Nem szívesen beszélek erről, mert minden mondatot többféleképpen lehet utólag értelmezni és magyarázni. Az alacsony tudású ember képes a legjobb szándékot is félremagyarázni, elferdíteni. Az értelmes ember olyan, mint egy jó sebész: tudja, hogy hol vannak a daganat határai, s hogy az ép szövetbe is bele kell vágni, ha biztonsággal el akarjuk távolítani a beteg részeket. Az európai rendszerváltozások idejében nagyon hiányoltam, hogy a Kelet-Európán végigsöprő hullám, amely dominóként döntötte össze a korábbi rendszereket, elkerülte a Közel-Keletet. Sajnáltam, mert soha nem voltam büszke egyetlenegy királyra, emírre, államfőre sem. A demokráciadeficit és az emberi jogi mulasztások miatt nehezteltem rájuk. Sajnos a 89-es változási hullám elkerülte azt a térséget. Talán, ha akkor lezajlott volna az arab tavasz, akkor emberibb, vértől mentes lehetett volna. Az ember ugyanakkor örül a változásnak. De ezek az elnevezések, mint a bársonyos forradalom vagy az arab tavasz bizony megtévesztők. A valódi probléma az, hogy a középosztály eltűnt sok arab országban. Ez történt Egyiptomban, Szíriában, Tunéziában, Algériában, Marokkóban. Elfogyott ez a réteg. Ők voltak, akik nyugodt, polgári életet reméltek, akik nem harcolni vágytak, csak biztos megélhetésre, kiszámítható, tervezhető, stabil viszonyokra áhítoztak. Mindent elöntött azonban a sok esetben külföldről kezdeményezett és irányított korrupció, és a viszonyok elviselhetetlenné váltak. Hiába volt a középrétegnek pénze, nem tudott munkalehetőségeket teremteni, sokan elszegényedtek, megnőtt az elégedetlenség - tegyük hozzá, nagyon sokszor jogosan. Mindez igényelte a változtatást. Az utcára vonult jóhiszemű egyetemistáktól, munkásoktól, nincstelenektől végül elvették a forradalmukat. Én szeretném a változást, de gyűlölöm a rombolást, ami évszázados értékeket semmisít meg. Elfogadom, hogy a változásokra szükség van, de ennek ne az legyen az ára, hogy 30-50 évet visszalépünk a fejlődésben. Ezzel nem tudok egyetérteni. Értelmetlen és ostoba 80
