Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 9. szám - BAHGET ISKANDER HETVENÉVES - Kriskó János: Egy művész legyen humanista: Beszélgetés Bahget Iskander fotóművésszel
dolog egyetemeket, iskolákat, egy évezredes kultúrát lerombolni. Ez bizonyosan nem a fejlődés útja. Aki rombol, az kultúraellenes minden rendszerben. Meg kell tanulnom, hogy a mostani változásokat ne véglegesnek gondoljam, hanem úgy tekintsek rájuk, mint egy koraszülés eredményére. A társadalomnak érettnek kell lennie a változásra ahhoz, hogy a „forradalom" sikeres, előremutató legyen. Minél kevesebb áldozattal és szenvedéssel járjon. Nem hiszek abban, hogy bármely vallás Isten nevében felhatalmazást adhat mások meggyilkolására. Nem hiszem el, hogy mindenki, aki egy rendszer pártján áll, az diktátor, és mindenki, aki ellene van, az forradalmár.- Kiterjedt családod él Szíriában. Tudsz-e arról, hogy a forradalom okozott nekik gazdasági veszteséget, vagy követelt-e ennél is súlyosabb áldozatot?- Ha történt is ilyen, nem értesítettek róla. Nálunk az a szokás, hogy nem terheljük a rossz hírrel azt, akit nem szükséges. Nem kihagynak ezzel az életükből, inkább óvnak, védenek. Tudják, hogy úgysem tudnék ebben a helyzetben kiutazni, nem tudnék jelen lenni egy temetésen, akkor meg jobb, ha az illúzióim megmaradnak.- Kapcsolatban vagy a Kék Duna címen megjelenő, arab és magyar nyelvű újsággal. Miről írsz ebbe a lapba?- A kezdetektől részt veszek kulturális tartalmú cikkekkel a lap munkájában. írtam például a Kodály-módszerről, amit nagy értéknek tartok, írtam az Erdei Péter vezette Kodály Intézetről, de írtam Illyés Gyuláról, Kányádi Sándorról, Csoóri Sándorról is - olyan magyarokról, akiket szerettem volna az arab olvasókkal is megismertetni. Azt szerettem volna megfogalmazni, hogy ezek a nagyszerű emberek mitől nagyszerűek. Fontos számomra a két kultúra közötti híd megteremtése, a kapcsolatok ápolása és elmélyítése.- A városban köztudott, hogy jó kapcsolatot ápolsz arab követségekkel. Magad is említetted, hogy egyszerre tizenhárom arab nagykövet és diplomata időzött a kertedben. Jöttek-e létre a közreműködéseddel magyar-arab üzletek, vagy ezt a kapcsolatrendszert nem a gazdasági területen kamatoztatod?- Amióta Magyarországon élek, azt tekintem a feladatomnak, hogy a két kultúra között átjárásokat találjak, hogy szélesítsem a már meglévő kapcsolatokat, és újakat ösztönözzek. De nem építettem ezt soha a gazdaságra. Annak vannak szakértői. Ugyanakkor mindig is hittem, hogy a művészet révén a gazdasághoz is vezetnek utak. A kiállításaim, az arab követségeken meglévő emberi kapcsolataim mindig a kultúra és a művészet szolgálatában álltak. Ez azért jó, mert senki nem jöhet zavarba. Hogy egy-egy ügyletnek lesz-e gazdasági következménye, az nem az én asztalom. Nekem az a fontos, hogy érezzem: a közreműködésem segített egy újabb kapcsolat kiépülésében. Annyi diplomata soha nem volt korábban egyszerre Kecskeméten, Hetényegyházán, Lakiteleken, mint amit annak idején én szerveztem. Lezsák Sándor és a város vezetése állt mellette főképpen. Lezsák Sándor azt mondta a köszöntőjében, hogy Iskander a mi nagykövetünk az arab világ felé. Az arab diplomaták vezetője pedig azt mondta, hogy Iskander a mi nagykövetünk Magyarország felé. Tudomásom van arról, hogy e találkozó óta a Szentkirályi Ásványvíz szállít Szaúd-Arábiába. De ezt a közvetítői munkát én évtizedek óta folytatom, hangsúlyozom, nem kifejezetten gazdasági célzattal. Nem is lehetnék ebben eredményes, mert valójában véletlenszerűen történnek a dolgok, nincs ebben előre végiggondolt stratégia. Ha megszervezek diplomatáknak egy nyakkendő nélküli alkalmat Kecskeméten, például elhívom őket egy szüretre, akkor véletlenszerűen még nagy üzletek is köttethetnek, de ezzel előre nem számol senki. 81
