Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 2. szám - A csillagórákból könyv született : Herczeg Jánossal beszélget Staar Gyula

aránytalan jegyzet rövidítését, elhagyását javasolta. Meghúzott rendesen! A fejezetek kiválasztásánál eleve figyelembe vettem a remélhető autentikus, baráti segítő kontrollt. Ők valamennyien Lacival is jó viszonyban voltak.- A Csillagórák Vekerdi Lászlóval könyved általános lektoraként, gondolom, nem véletlenül esett a választásotok Schiller Róbertre.- Aki ismeri az írásait, olvasta az Egy kultúra között című könyvét, az tudja, hogy benne is összetartozó egységet alkot a humán és a természettudományos kultúra. Vekerdi Lászlóval e téren nagyon közel álló szellemi alkatok. Még megismerkedésünk is hasonló volt. A Gordiusz műhely egyik specialitása volt az ismeretterjesztésben a nyilvános, élő adás. Egy ilyenben kellett valaki, aki leüti a labdákat, ha a kultúrtörténet területére pattannának. Laci nem tudott eljönni, maga helyett Schiller Róbertét ajánlotta. Ő pedig pontosan azt tette, ami kellett nekünk. Hallgatta a beszélgetést, azután váratlanul átvette a szót, és mindenki felkapta a fejét. Később, az Egy kultúra között egyik breviáriumom lett. Bármikor előveheti az ember, elolvas belőle egy rövid esszét, s elmélkedhet hosszan. Furcsa, hogy az ilyen könyvek, ha természettudomány is van bennük, nem terjednek el igazán. Ebből is látom, hogy rossz világban élünk. Az Egy kultúra közöltnek ott a helye minden kultúrember könyvespolcán, éjjeliszekrényén. Időnként vásárolok belőle egy szatyorra valót, és elajándékozom. A háziorvosomnak is adtam egyet, legközelebb nem győzött hálálkodni. Mintha neki írták volna, mondta. Rendelés, beteglátogatás, diagnózisok és problémák tömege után otthon ledől a fotelba, beleolvas, és megint kultúrembemek érzi magát.- Ez is egyfajta hálapénz: Vekerdi László, Simonyi Károly, Schiller Róbert gondolatait osztogatjuk. Lelkiegészség-ügyi hozzájárulásként.- Jó, hogy említed Simonyi Károlyt. A fizika kultúrtörténete misekönyv méretben szintén breviáriumom, de szakmai tanácsadóm is. A könyvírás közben is köszönhettem neki egy megvilágosodást. Az utolsó fejezetemben, a Kozmikus játékokban szerepel Kepler híres modellje, amelyen egymásba skatulyázott szabályos testekből építi föl a Naprendszert. Az öt szabályos test be-, illetve köréírt gömbjei a bolygókat tartó szférák. Szeretik közölni, mindenki ismeri. Gyönyörű, de Kepler valami korai tévelygésének véltem, asztrológiai mellékízzel. A Lacival való beszélgetések sodrában nem figyeltem föl eléggé arra a többször is elhangzott megjegyzésére, hogy a kopernikuszi rendszerben már ki lehet számítani a bolygók pályáit. A könyv megírása közben tudatosult bennem, hogy ez arra is utal, hogy a ptolemaiosziban viszont nem. Persze, hogy nem, hiszen a Földről, mint középpontból kukucskálva azok a szférák centrális nagyítással egymástól függetlenül változtathatók, bármekkorák lehettek. (Eltek is ezzel a szabadossággal, és ábráikon úgy méreteztek, hogy az epiciklusok ne keresztezzék egymást.) Akkor viszont Kepler kristálymodellje egy dizájnos vallomás a kopernikuszi rendszer mellett. Ezen ugyanis a szférák főkörei, a bolygópályák, méretarányosan megfelelnek a valóságos kopernikuszi világképnek, s az volt a nagy játék, hogy ezt Keplernek sikerült a szabályos testek alkalmas sorrendjével elérnie.

Benedek István ékelődött, hogy a kopernikuszi fordulat nem is olyan nagy esemény, valójában semmi rendkívüli nem történt, mindössze egy nézőpont-áthelyezés. Éppen ellenkezőleg! Óriási fordulatot hozott, hogy a Földet kimozdítottuk a középpontból. Ezzel a Föld a rendszer mozgó részévé vált, keringési és forgási ideje alapján egyfajta mérőműszerré, amire már matematikát lehetett építeni. A bolygópályák kiszámíthatóvá váltak, az akkori világegyetem méreteket kapott. Hogy miként, azt megtaláltam a „Simonyiban". Laci mindezt világosan látta, bár csak éppen megjegyezte, meglehet, azt hitte, hogy ez másnak is természetes. Nekem bizony nem volt az. Az egyetem elvégzése, több évi tanárkodás, sokéves ismeretterjesztő munka után most, a hetvenes éveimben kellett rádöbben94