Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 7-8. szám - Ramháb Mária: "A világon mindenkinek fontos lett ez az építkezés"

is egy rendkívül fontos dolog volt. Ezért törekedtünk ennek a központi elhelyezésnek a megőrzésére, ami sikerült is. Egészen másként lehet a városközpontban működni, mint ha eltolódunk a város bármelyik irányába. Lényeges volt az is, hogy kulturális intézményként az új könyvtár lehetőleg szép épület legyen. Ma már tudjuk, hogy a megépült könyvtár Pro Architektúra-díjas épület lett, és mind a két tervező5 a ház elkészülte után kapta meg az Ybl-díját, amiben jelentős szerepe volt ennek az épületnek is. Ugyanez elmondható a belsőépítészetről is, ami a Batta Imre vezette Interdesign Alkotóközösségnek - aminek az építészekkel együtt én is tagja voltam - köszönhető. A könyvtár építészeti megjelenésében teljesen illeszkedik a városközponthoz. Nem véletlenül van több mint kilencvenezer Zsolnay-cserép a tetején. Funkcionálisan viszont ahhoz kellett igazodniuk a tervezőknek, amit már a szakma határozott meg. Kevés ilyen könyvtár épült.- A tervezési program összeállításában is benne voltál?- Természetesen igen. Tulajdonképpen a nyolcvanas évek végén, amikor egy néhány évig Krajcsovicz Mihály volt a könyvtár igazgatója, akkor mellette az új beruházással kapcsolatos feladatot szakmailag már én képviseltem. És a tervezés időszakában is folyamatosan dolgoztam a tervezőkkel, valamint még két külső szakértővel. És hát nyilvánvaló, hogy ott voltam a teljes kivitelezésnél. 1993-ban történt meg az alapkőletétel. Én 1990 óta vezetem ezt az intézményt, így tulajdonképpen a teljes kivitelezési folyamat már az én munkámhoz kötődött. Ilyen szempontból biztos vagyok abban, hogy ez hasznos volt, hiszen szakmailag is volt lehetőségünk megfogalmazni mindazt, amit szerettünk volna. Tudtunk minden olyan változtatást képviselni, ami ahhoz volt szükséges, hogy ez a könyvtár ma, 15 év után is vállalható legyen. Ha ma épülne, kevés változtatást igényelne, pedig óriási változások zajlottak le körülöttünk az elmúlt másfél évtizedben. Ennek ellenére a könyvtár állja a sarat.- Ezek szerint korszerűnek tekinthető mindmáig.- Teljes mértékben! A legfontosabb az, hogy ne mulassza el az ember a jó pillanatot. Ha a könyvtár előbb felépül, biztos, hogy sok mindent elvesztettünk volna, amit utólag nagyon nehéz pótolni. Ilyen első helyen például a teljes körű gépesítés. Ha már ennyit vártunk, akkor szerintem érdemes volt a legjobb pillanatot kivárni. 1993-ban tudtuk megnyerni a központi támogatást, addigra érkezett el a könyvtári alapítvány is oda, hogy jelentős tőkével szállt be a beruházásba, a költségek csaknem egyharmad részét biztosította.- Ki lehet mondani, hogy ez volt a kovász, hogy ettől tudott életképes lenni az elképzelés?- Teljesen meg vagyok arról győződve, hogy ha nem született volna meg az a döntés, hogy az építési telek, a kész tervdokumentáció kerüljön az alapítványhoz, és az induló 100 millió forint, akkor mi lecsúsztunk volna az alkalmas pillanatról. Abban az időben a megyei könyvtár úgynevezett címzett támogatással épült. A parlamentben egy csomag keretében tárgyalták a kérelmünket, többféle témakör volt benne, és mi voltunk ebben a csomagban az egyetlenek, akik olyan súlyú önerőt tettünk a tervezett beruházáshoz, ami megkerülhetetlen volt. 850 millió forintos bruttó beruházásról beszélünk, amihez 200 millió forintot az alapítvány biztosított. Ez egy nagyon lényeges kérdés volt. Másodszori kísérletre sikerült, az első alkalommal nem tettünk hozzá pénzt, akkor elúszott a támogatás. Biztos vagyok benne, hogy ha másodszorra nem így dönt a kuratórium, akkor megkerülhetőkké válhattunk volna, mert nagyon sok más ügy volt. Viszont a következő

5 Mátrai Péter (1948) Ybl-díjas építész, belsőépítész, zeneszerző és Major György (1959) Ybl-díjas építész, belsőépítész, a Katona József Könyvtár tervezői.

199