Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 7-8. szám - Szakolczai Pál: "A titok az előrelátás képessége volt"
- A megyeszékhely felsőfokú központtá való kiépítésekor mennyire volt tudatos döntés eredménye, hogy az itt lévő felsőfokú intézeteket és technikumokat erős főiskolákká alakítsák?- Az ezekre vonatkozó felsőszintű vezetői egyeztetések tételesen nem hozzám tartoztak, inkább a területfejlesztési terv foglalkoztatáspolitikai és strukturális, ágazati megalapozásáért voltam felelős. Ha a fejlesztési oldalhoz hozzá kellett járulnunk, és volt, amikor hozzá kellett járulni megyei forrásból, akkor volt hozzá kapcsolatunk. De ahogy én látom, teljes egészében tudatos tevékenység volt, annak a felismeréséből, hogy egy oktatási intézmény a település rangját is növeli. Az oktatási intézmény által idevonzott tanárok, később az itt tanuló vagy itt végzett diákok jó befektetés akkor is, ha újabb és újabb fejlesztési igénnyel jár. Ez azt jelentette, hogy végre legyen olyan fejlesztés is, ami nem megyei költségvetési pénzből valósul meg, hanem az akkori ágazati minisztériumok fenntartásába kerül. A fejlesztés oldaláról mindig képet kaptam. Volt úgy, hogy az egyeztetésekre meghívtak, elég sok sikertelen kezdeményezésre is emlékszem, de az eddig fel nem soroltak közül hadd említsem meg, hogy például Romány Pál nagyon támogatta, hogy az akkor még sok kézben lévő regionális kutatások közül Kecskemétre is települjön egy elég speciális, a tanyakérdéssel foglalkozó tudományos intézet. Ez volt az, amit Csatári Bálint jegyzett alapítóként, és elég hosszú ideig ő is vezette. A hozzá kapcsolódó tudományos hátteret, Enyedi Györggyel3 az élen Romány Pál győzte meg arról, hogy a létesítendő intézet nem az asztalfióknak fog tudományos munkát végezni, hanem országos jelentőségű, de a helyi céloknak is megfelelő, olyan ismeretbővítésre lesznek képesek a Csatáriék által irányított kutatások, amelyek később a megye és az ország érdekeit egyaránt szolgálhatják. Talán nem véletlen, hogy Enyedi akadémikushoz mérhető gyakorlati tudású közgazdász, Cravero Róbert dolgozott a tervhivatal elnökhelyetteseként, államtitkári rangú országos tisztségben. Fontos volt az ő vezetői szintjén, hogy bármilyen szinten szakmailag alapos döntési kompetenciával rendelkezzék. Én bármilyen ágazatról egyeztettem, nála kezdtem, és nála végeztem. Ezek között a most kérdezett oktatási, kulturális, felsőfokú dolgok is szerepeltek. A ferences rendházból kialakított Kodály Intézet sem, és a zsinagóga épületéből átalakított Tudomány és Technika Háza sem lett volna, ha csak megyei pénzből kellett volna megvalósítani őket. Ezeknél is bizonyos központi jóváhagyás volt szükséges, és ezekhez természetesen kellett az ismétlődő, rámenős vezetői egyeztetés. Ami nem mindig a hivatalos helyen hangzott el, de amikor jegyzőkönyv készült a hivatalos tárgyalásról, ezek az informális alkalmakon kijárt összegek mindig szerepeltek a végleges dokumentumban. Úgy gondolom, hogy a Tudományos Akadémia által alapított és felügyelt, többször átszervezett kecskeméti regionális kutatóközpont nagyon nagy szerepet játszott abban, hogy itt a tudományt gyakorlati tudománnyá tudtuk tenni, adaptáltuk is és ráadásul a megyei vezetők ennek hívei voltak. Itt jegyezném meg, hogy a munkánk igen küzdelmes volt. Ha a kudarcainkról, a munkánk árnyoldalairól kérdeznél többet, akkor azokat sem tagadhatnám le.- Fontos mozzanatnak találom, hogy amikor a Kodály Intézet, a Tudomány és Technika Háza és még számos fontos intézmény létesítésének gondolata felmerült, volt a megyének egy olyan kvalitású főépítésze, mint Kerényi József. Az ő szerepét milyennek láttad a fejlesztésekben és Kecskemét mai arculatának kialakításában? 3 Enyedi György (1930) Széchenyi-díjas akadémikus, geográfus, a társadalomföldrajz neves kutatója 177
