Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 7-8. szám - Kriskóné Dávid Mária: "Az akkori vezetők egy várost a kultúráján keresztül is mértek"
anyagból származik, most már a Hagyományok Házáé, tehát tőlük van letétben nálunk. Ezt egészíti ki a saját gyűjteményünk. A működési engedélyünk független a letéti anyagtól, azt saját gyűjteményünkre alapozva kaptuk meg.- Mit gondolsz, mennyire befolyásolta a politika az intézmény működését az 1980-as években?- Egyértelműen döntő volt a politikai akarat. És ez ellen nem is volt apelláta. Jó, hogy a múzeumlétesítés volt a politika akarata, és nem az, hogy megszüntessen valamit. Az állandó kiállítás jó néhány éven keresztül változatlan formában állt, de soha nem kérdőjelezték meg a hozzáértésünket. Nyugodtan megvalósíthattuk az elképzeléseinket, nem fordult elő, hogy megrendelésre kellett volna kiállítást szerveznünk. Tehát a szakmai munkába nem szóltak bele. Utólag visszatekintve akkor éreztünk ugyan egyfajta politikai kontrollt, de mindez érdemben nem befolyásolta a mindennapi munkát. A magyar népművészet és a néphagyomány olyan egységesen vállalható érték volt akkor is, amelyben nem voltak vitáink a felettes szervekkel.- Az 1980-as években kikkel kellett szorosabban együttműködni a megyei tanácsnál az intézet működtetésével kapcsolatban?- A fenntartó mindig a városi tanács, illetve az önkormányzat volt, de emlékszem, hogy a megyei önkormányzatnál is mindig találtunk együttműködésre hajlandó partnereket.- Szervezetileg hozzátok tartozik a Katona József Emlékház5 is. Ez az intézmény mikor alakult?- 1969-1970-ben a falak nagy részét újrarakták, a tetőzetet kinyitották, és 1971-ben nyílt meg ez az emlékház két teremmel és állandó kiállítással. Az épület állaga viszont egyre romlott, és 1991-ben le kellett bontani, majd ugyanolyan formában újraépítették, tehát a jelenlegi egy új épület. 1991-től a megyei múzeumi hálózat kezelésében volt, de 1997-ben a megyei múzeumi hálózatok nagyon sok városhoz kötődő vagy egy-egy településhez kötődő tájházat, emlékházat átadtak a helyi önkormányzatoknak, és ekkor a város kezelésébe került a Katona Emlékház is. Mivel ez egy nagyon picike intézmény, önálló működése nem volt gazdaságos. Mi voltunk a város egyetlen múzeumi intézménye, mert a másik kettő: a hangszergyűjtemény és a Bozsó gyűjtemény már alapítványi formában működött, ezért - gondolom kizárásos alapon - szervezetileg csak hozzánk kerülhetett.- Milyen a kapcsolat a többi helyi múzeummal vagy gyűjteménnyel?- A múzeumok egy része a megyei múzeumi hálózathoz tartozik. Nem túl szoros, de jó a viszonyunk. Akár műtárgykölcsönzésben, akár a programokon való részvétellel tudjuk segíteni egymás munkáját. A Múzeumok éjszakája is összeköt bennünket, ami a nagyközönség felé az egyik legjelentősebb és legvonzóbb megmutatkozási lehetőség.- Hogyan látod az intézmény jövőjét?- Nagyon bízom benne, különösen most, hogy a város támogatja egy fejlesztésünket, ami újabb ötéves fennmaradási periódust ígér. Sajnos a bevételeink csak kismértékben járulnak hozzá a működésünk költségeihez, különösen azért, mert ez egy nagyon nagy alapterületű épület, amelynek a kialakításakor gazdaságossági szempontokra még nem figyeltek. Szakmai működésre viszonylag kevés pénzt kapunk. Ezt próbáljuk sok-sok pályázattal és egyéb kapcsolatokkal úgy hasznosítani, hogy változatlanul sokszínű, a közönség számára érdekes és vonzó, szakmailag pedig egyre értékesebb munkát végezzünk. Az interjút Sági Norberta készítette 5 Az emlékház Kecskeméten, a Katona József u. 5. szám alatt található. 160
