Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 1. szám - Tornai József: Hernyók az akácfán

Tornai József Hernyók az akácfán Minthogy minden élőlénynek van életszerű lelke, halálom után nemcsak az atomjaim öröklődnek tovább növényekben, állatokban, emberekben, hanem a mindenben jelenvaló szerves lelkem is. Bár annak, hogy mi a lélek, nincs, csupán megközelítő elmélete. Egyébként csak ráutalásos jelenségek vannak. *** Egy régi, kamaszkori vers: Ezer isten Zúgott a szél fönn áfákon. Egy az isten, mondta három. Ezer isten mennydörögte az én mindenségre-vágyam. * * * „Az ázsiai pusztákról jönni és ezer éve nem ott élni - ez a magyar antinómia." (Miroslav Krleza) * * * „A vers nem mond valamit - a vers maga a valami." (T. S. Eliot) * * * „Az oroszok nemzeti bűne a hazugság." (Szaltikov Scsedrin) Mindenki megta­pasztalhatta, aki itthon vagy Oroszországban azt a rezzenéstelen arcú hamisságot és hazudozást megfigyelte, amellyel még a legjobb barátaink is ránk ijesztettek. * * * Az én annyi, mint önreflexió. A reflexiók különféle szintjein át juthatunk el a reflexiótlanságig. Ez a szabadulás az úgynevezett „bűnbeesés" következményei­től. Ha e folyamat helyett valaki egy rajta kívül álló lényben találja meg önmaga föloldódását, az a bálványimádás. Azaz: animizmus, az ember eredendő szel­lemi-lelki állapota. A kereszténységben a Bárány fölfalja a bűnösöket. Furcsa módon ez így szól latinul: „Agnus dei, qui tollis peccata mundi." (Isten báránya, ki elveszi a világ bűneit.) Ennek a kijelentésnek a tartalma homályban marad. * * * 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom