Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 7-8. szám - Varga László: Helyi emberek kellenek a vezetésbe

működése tanácselnökként, mert megtalálta abban az igen nehéz politikai helyzetben - amikor a párt diktált - azt a nagyon keskeny ösvényt, ahol el lehetett menni, és komoly eredményeket lehetett elérni a város érdekében. Ahhoz, hogy a városban sok mindent elérjen és a kulturális fejlődés meginduljon, a kulturális élet felpezsdüljön, ahhoz kellett a megye támogatása is. Ebben Gajdócsi István egyértelműen partner volt a számára. Érdekes dolog volt ez abban az időben - már sokszor végiggondoltam én ezt -, hogy Kecskemét annak ellenére, hogy természetesen nem szakadhatott ki a magyar valóságból, soha nem lett szocialista város. Kecskemét megmaradt polgári városnak, még akkor is, amikor hangsúlyozottan a munkásosztály lett a meghatározó erő az országos politikában. Itt a régi kecskeméti polgárságnak olyan mély gyökerei voltak, amelyek megtartották azokat a kulturális és társadalmi értékeket. Persze ezeket is tönkretette, nagyon sok mindenben rombolta a szocializmus eszméje, de nem tudta ezt a várost szocialista várossá deformál­ni. Ennek illusztrálására hadd mondjam el - ez már ugyan túlhalad azon az időszakon, amiről kérdez, de ennek bizonysága az is -, hogy szabad választásokon, 1944-től egészen a mai napig, a szocialisták vagy a kommunista párt Kecskeméten soha nem győzött. Ez alól kivétel az amit nem nevezhetünk választásnak, amikor nem lehetett választani. Amikor választani lehetett, itt a polgári vonal maradt meghatározó, '45-től '47-ig a Kisgazda Párt volt az, amely Kecskeméten vitte a politikai életet.- A doktori értekezésemben vizsgáltam ezt a korszakot, és az 1945-ös és '47-es választáson az összes megyei hatósági jogú várost összehasonlítva, a legnagyobb arányban itt nyertek mindig a jobboldali pártok, és szerepeltek leggyengébben a baloldali pártok, a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt is.- Ez így van, én ide vezetem vissza ezt a későbbi korszakot is, hogy a szocializmus eszméje itt nem tudta gyökeresen kiirtani a városból ezeket a polgári gyökereket. Ebben persze voltak átmenetek, rövid időre jöttek olyan polgármesterek, akiknek még a nevét sem érdemes megjegyezni, mert gyakorlatilag semmit nem tettek a városért. Ebben Mező Mihály tanácselnöksége alatt történt változás, az ő diplomáciai készsége, amivel megpró­bált eleget tenni azoknak az elvárásoknak, amit akkor egy tanácselnöknek is meg kellett tenni. Mező, ha kellett, a városért megküzdött a minisztériummal vagy a párt vezetőivel is, ebben tényleg támogatója volt Gajdócsi István. Erre mondok egy példát, ami 1981-ben történt. 1982-ben volt Kodálynak a százéves születésnapja, Mezőék akkor úgy gondolták, hogy a szülővárosnak kellene méltó emléket állítani Kodály számára, és hogy honnan, honnan nem, jött az ötlet: harangjátékban gondolkodtak. El is indultak ezen az úton, megkapták '81-ben az engedélyt arra, hogy egy németországi céggel megcsináltassák a harangjátékot, és megkapták a Pénzügyminisztériumtól a valutakiutalási engedélyt erre a projektre. Azonban ebben az évben volt az, hogy Kadhafi líbiai diktátor Magyarországtól elfordult, és kivitte az összes pénzét. Kiderült, hogy itt Magyarországon nagyon jelentős mennyiségű pénze volt, amit az egyik napról a másik napra kivitt. Ez eredményezte Magyarországon az első valutakrízist, mert egyszerűen valuta nélkül maradt az ország. Erre visszavonták Kecskeméttől is a már aláírt valutaengedélyt. Eltelt egy esztendő, '82 végén egész véletlenül beszélgettem az akkori tervosztály vezetőjével, Gyulai Tiborral. Ismét csak azt mondom, hogy Mező kecskeméti kötődésű, gyökerű embereket helyezett a tanács különböző osztályainak élére is. Közöttük az egyik legfontosabb osztály a terv­osztály volt, hisz a fejlődést, a város fejlődését ők határozták meg. Gyulai Tiborral én együtt jártam az Okollégiumba, együtt végeztünk a közgazdaságiban, egy osztályba és valami egyházi ügy miatt benn voltam nála, és azt mondja olyan tréfásan: nincs véletlenül 100 ezer nyugatnémet márkád? De mondom mindjárt adom csak nem tudom melyik zse­bembe tettem! Aztán kérdem, hogy miről van szó. Azután elmondta a tervüket, amiről 133

Next

/
Oldalképek
Tartalom