Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 7-8. szám - Mikulás Ferenc: "A nehéz helyzet kreatívvá tesz embereket"
ben kell értelmezni, és ő fontosnak érezte, hogy ne csak a tsz-istállókban legyen modem, civilizált környezet, hanem az emberek gyógyítására is korszerű kórháza legyen a városnak. Akkor született döntés a megyei kórház megépítésére, és emlékszem, éppen arra hivatkozott, hogy elég furcsa, hogy az állami gazdaságok istállóiban különb körülmények között vannak a tehenek, mint a kórházban az emberek. Nyilván tudja, hogy a Kodály Intézet letelepedéséhez, és a Kerámia Stúdió, a Naiv Művészek Múzeuma, a Szórakaténusz Játékmúzeum létrehozásához és a zsinagóga átalakításához is köze volt. Az akkori pártbizottság is támogatta, hogy vidéken legyen a Pannónia Filmstúdiónak egy telephelye. A szándék az megvolt, ahogy sok mindenre abban az időszakban, de hát elsősorban papíron!- Gajdócsi István érdeme volt, hogy Kecskemétre került ez az intézmény?- Nem, Gajdócsi István még nem volt akkor Kecskeméten! Matolcsy György érdeme volt, Matolcsy kecskeméti születésű volt, ő volt a Pannónia Filmstúdió igazgatója, a mostani miniszternek az édesapjáról beszélünk. Matolcsy György édesanyja Beretvás lány volt, édesapja pedig Matolcsy Károly, itt volt szülész-nőgyógyász főorvos Kecskeméten. A Beretvás-ág elég hosszan visszanyúlik, szőlő-, borkereskedéssel, termeléssel is foglalkoztak. Tehát ő kecskeméti lokálpatrióta-érzéssel kereste meg Kecskemét várost, de akkor a városnak kis szerepe volt, a megyének volt igazán funkciója. A megyével kellett együttműködési megállapodást kötni, amivel a megye vállalta, hogy Kecskeméten elhelyezi a műtermet, a Pannónia pedig azt vállalta, hogy eszközt és szakembereket biztosít. És aztán kiderült, hogy egyik sem tartotta be teljesen az ígéretét, mert megkaptuk ugyan a Kölcsey utcai épületet, ahol most a Gyógyszerészettörténeti Múzeum van, csak épp a mennyezete leszakadt. A Pannónia meg csak részben adott eszközöket. Akkor már Gajdócsihoz fordultam, hogy segítsen, de ő akkor azt mondta, hogy „édes öregem - ez volt a szavajárása -, a Pannónia nem tartotta be az ígéretét, ezért mi sem". Aztán mentem Pozsgay Imre kulturális miniszterhez, és így oldódott meg a stúdió elhelyezése.- Visszatérve még Matolcsy Györgyhöz, ő meddig bábáskodott az intézmény fölött?- Hagyta, hogy csináljuk. Éves tématerveket kellett készíteni, és azokat ő elfogadta, hagyta, hogy saját profilunk alakuljon ki. Pénzügyileg voltunk nagyon megfogva, abban az időszakban ez volt a fontos. Bérszínvonal-gazdálkodás volt, ami azt jelentette, hogy a Pannónia Filmstúdiónál volt egy adott átlagjövedelem. Pesten úgy tudtak többet fizetni, hogy a kecskemétieknek kevesebbet adtak, de hát országosan is így volt, a budapesti központok mellett többek között ezért voltak vidéki telephelyek, mert akkor a budapesti központokban többet lehetett fizetni. Tehát ilyen szempontból voltunk nagyon rövid pórázon tartva, és méltatlanul, amiért többször háborogtam, és többek közt ez is volt az, amiért önállósítottuk magunkat. Látszott már, hogy a Pannónia lefelé tendál, és a kísérleti animációs filmjeinket sem igazán nézték jó szemmel, mert ez nem hozott pénzt, ez művészi szempontból volt érdekes. Sokat tanultam Matolcsy Györgytől, de én másképp csináltam, mint ő.- A stúdió első éveinek kik voltak a meghatározó alakjai, akár politikai, akár egyéb téren, kik segítették vagy támogatták a munkát?- Az, hogy egy rajzfilmstúdió Kecskeméten létesült, mindenféleképpen érdekes volt. A megyei tanács és a pártbizottság is támogatta valamilyen szinten. Amikor a Pozsgay adott pénzt a stúdiónak építkezésre, akkor már a megye is adott, de előtte nem volt 118
