Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 7-8. szám - Mikulás Ferenc: "A nehéz helyzet kreatívvá tesz embereket"
hajlandó a Gajdócsi, az előbb említett okok miatt. Viszont megcsinálták azt, hogy ha valaki fontos elvtárs Kecskemétre érkezett, akkor azt elhozták a stúdióba, és eldicsekedtek vele, hogy van ilyen is. Ez segítséget is jelentett bizonyos mértékben, mert az ember tudott hivatkozni rá, persze igazán praktikus haszna nem volt a dolognak. De hát itt Aczél elvtárstól kezdve a Tudományos Akadémia elnökéig, mindenki megfordult annak idején. Volt is ebből komplikáció, emlékszem, mert előtte jöttek az elhárítástól, és mindent megnéztek, nehogy valami provokáció történjen.- Mennyire volt jellemző, hogy a politika befolyása alatt tartotta volna a stúdiót?- Nagy szerencsénk volt, hogy Kecskeméten voltunk, és nem Budapesten. Tudniillik a kecskeméti pártbizottság és a II. kerületi pártbizottság egyfolytában vitatkoztak, hogy a párt szempontjából kihez tartozzon a Kecskeméti Rajzfilmstúdió. AII. kerületi pártbizottság azt mondta, hogy a Pannónia a II. kerületben van, tehát ők a jogosultak. A kecskeméti pártbizottság azt mondta, hogy a kecskeméti pártbizottsághoz tartozik, hiszen a stúdió Kecskeméten van. Szóval nem tudtak megegyezni, és így nem tartoztunk egyik pártbizottsághoz sem.- Arról sem volt szó, hogy politikai igényeket kellett volna kiszolgálni?- Nem, soha. Talán a művészet más területén volt, de nekem senki nem mondta meg, hogy kell valamit csinálni. Olyan volt, hogy készítettünk egy filmet, az AJTÓ 8. című filmet, Horváth Mária rendezte, és amikor bemutattuk a stúdióvezetőnek a Pannóniában, akkor ő óvatosságból megmutatta a filmfőigazgatónak, Kőhalmi elvtársnak, mert a főszereplő nagyon hasonlított Kádárra. Akkor azt kellett bizonygatni, hogy semmi szándékosság nem volt benne. Egy másik eset, hogy forgattunk a Neoton Famíliának egy klipet, és a kolléga, aki készítette, betett a filmbe egy villamost 56-os számmal. Akkor szintén volt egy ilyen kontroll, ezt szóvá tették a film-főigazgatóságon, de aztán nem lett ebből semmi probléma. Megmagyaráztuk, hogy ez véletlen egybeesés, tehát nem akartuk '56 szellemét visszahozni, ez csak egy véletlen, hogy az 56-os villamos ott jár a Pannónia mellett, a Hűvösvölgyben. Egy másik eset: a Magyar Televízió számára javasoltam, hogy készítsünk a statisztikai zsebkönyvből filmet, amire ők rá is álltak. Megkerestem Hankiss Elemért, a Szociológiai Kutató Intézet akkori vezetőjét, és ő adott olyan adatokat, amelyeket még nem publikáltak. Ezeket mi beépítettük ebbe a filmbe, a televízió átvette és kifizette, de soha nem sugározták, mert nyilvánosságra nem szánt statisztikai adatok voltak benne.- Ezek azóta sem voltak láthatók?- Nem. Volt egy filmtervem, de arról nagyon szelíden lebeszélt a Pannónia Művészeti Tanácsának elnöke, Hankiss Elemér, mert akkor az is ő volt. Az volt a filmtervem, hogy felgyorsítva bemutatjuk Európa történelmében az országhatárok változását, Krisztus születésétől napjainkig. Majd Európa vízgyűjtő rendszere kis hajszálerekként megjelenik, és ezek megállnak az országhatároknál, nem tudnak továbbmenni, kitűnnek az országhatárok, és vidáman csobognak tovább a folyók. A végén ráközelítettünk volna a Kárpát-medencére. Azt hiszem, ezt nem kell különösebben magyarázni. Mindenki által továbbgondolható, hogy a történelemben a határok nem örök életűek, tehát a nagy Szovjetunió is esetleg fölbomolhat, mint ahogy az meg is történt. És Magyarországnak voltak természetes határai. Tehát ő azt mondta, hogy ezt ne is adjam be, mert úgysem engedélyezik a politikai vonatkozása miatt. 119
