Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 7-8. szám - Komáromi Attila: "Kecskemét volt a mérce"
De hogy naponta ezzel a nyűggel éltem, kaptam egy infarktust. Nem mertem megmondani nekik, hogy a szívemmel van baj, a bőrkórházba feküdtem be. És aztán utána mondtam, hogy befejeztem, elmegyek. Nézd, ennyi idő után érdemes elmondani hülyéskedésből, hogy kinek volt még ebben a megyében két Kossuth-díjas beosztottja? Csak nekem! Szóval végső soron ez egy izgalmas korszak volt, meg tanulságos is. Hál' Istennek megúsztam. Tanulságos volt, hogy a hatalom, meg a Pestről lejövő, úgynevezett nagy művészek mit tettek ezzel a színházzal rövid idő alatt. Egyszer Jancsó Miklóssal elmentünk Újvidékre. Ő ott a Ladik Katalinnak fölújította az előadását és három napig együtt voltunk. Próbáltam meggyőzni arról, hogy ez így nem mehet tovább, ez '84 elején volt valamikor, Gion Nándor volt az újvidéki színház igazgatója. Szóval próbáltam meggyőzni, hogy ez így nem mehet tovább. Meg is állapodtunk, hogy próbáljuk meg normális mederbe terelni az együttműködésünket. Hazajöttünk három nap múlva, Gyurkóék pedig a Miklóst visszaállították a régi kerékvágásba. De ennek ellenére ez érdekes és fontos korszak volt a színház életében is, az enyémben is.- Mi történt veled a lemondásod után?- Utána kerültem az Oktatási Igazgatóságra.7 Fölajánlottak nekem középiskolai igazgatói állást, de mert hosszú ideje nem tanítottam, - esti tagozaton mindvégig tanítottam -, nem ismertem belülről azt a világot, inkább kimentem az Oktatási Igazgatóságra beosztottnak.- A pártbizottságon dolgoztál kulturális ügyekkel foglalkozó munkatársként, amikor elindult Kecskeméten a nagy intézményfejlesztés, amikor sorra jöttek létre a különlegesebbnél különlegesebb műhelyek. Mennyire kellett ezekhez a pártbizottságok konkrét engedélye vagy döntése, mennyire múlt Gajdócsin, mennyire múlt az aczéli engedékenységen? Avass be ennek a mechanizmusába, kérlek!- Nézd, ez részben Gajdócsitól függött. Emlékszem rá, hogy voltam egy szűkebb körű beszélgetésen, Romány, Gajdócsi, azt hiszem Katanics Sanyi volt még ott, meg még valaki, meg én. És akkor mondja Romány Gajdócsinak, tudod, én vagyok a főispán, te meg az alispán, és ennek így kell lenni. Téged választanak, engem meg föntről küldtek. Ez történelmi példa. Kétségtelen, hogy Gajdócsi is, Romány is, Katanics is, akartak valamit csinálni a kultúra területén. Nehogy félreértsd, nem dicsekvés, de ha valamit ezeknek az embereknek mondtál, hogy itt van egy tehetséges keramikus, akkor azt mondták, hogy küldd be, tehát egy picit hallgattak a beosztottakra. Nélkülük nem valószínű, hogy lett volna intézményfejlesztés, Romány nélkül se, meg a Horváth Pista nélkül se, Gajdócsi nélkül se. Bodor Jenő8 is kellett hozzá, és biztos, hogy én is kellettem hozzá. Aczél-ügyben pedig, mivel nagyon telefonos ügyintézés volt, sok mindenről nem is értesültünk. Én például arról, hogy a Csoórinak az írását kiollózták a Forrásból 1980 januárjában, még Katanicstól sem hallottam, hanem csak később jutott el hozzám a hír, valószínűleg a nyomdából került be, nem az apparátusban hallottam. Tehát ez a direkt irányítás annyira szűk kört érintett, hogy még az úgynevezett bizalmasoknak sem mondták el, hogy éppen mi történt. Hatvani Dani telefonált, elmondta, hogy mi történt, s kérdezte, mit tudok róla. Mondom, semmit nem tudok róla. Mivel szóban történt sok 7 Az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága. 8 Bodor Jenő a Bács Kiskun Megyei Tanács Művelődésügyi Osztályának vezetője, a '80-as évek elejétől a megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója. 103