Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 1. szám - Füzi László: Megérkezés : IV. rész
23. Más körök is formálódtak, ezek többnyire a Forrás korábbi szerzőihez kötöttek, de a Forrásban korábban nem publikáló írókhoz kapcsolódó barátságok formálódását is magával hozta az idő. Vekerdi László írásait ismertem korábbról is, Ilia tanár úr is sokat mesélt műveltségéről, hatalmas tudásáról. Sokat publikált a Tiszatájban, de a Forrásban is. Én magam az Arcok és vallomások-sorozatban megjelent Németh László- könyvével találkoztam először, a Valóságban a vidéki folyóiratokkal foglalkozó írását olvastam, ezt az egri Forrás-esten idéztem is. Laci bácsival ezerkilenc- száznyolcvannégyben találkoztam először, egy Németh Lászlóval foglalkozó tanácskozáson, sokat beszélgettünk, később levelet írtam neki, ezt a kapcsolatot legtöbbször a munkára gondolva őriztük haláláig. Sándor Ivántól az Utunk szabályai éjszaka című, ezerkilencszáznyolcvanegyben megjelent kötetét olvastam először, nem a megjelenésekor, hanem már Kecskeméten, a könyvtárból kölcsönözve. Megragadott a történelem folyamatainak, kavargásainak mély elemzése. Barátságunkban a kezdő lépést Iván tette meg, A Németh László-pör című könyvének a regényekkel foglalkozó fejezetét küldte el, ezt közöltük is. Grendel Lajost beszélgetésre hívtam meg, itt volt velünk több napon át, vele is sokat beszélgettem akkor, s később is. Baka Istvánnak inkább csak a nevét ismertem Szegedről, megjelenő köteteiről ismertetéseket írtam, rendszeresen megküldte dedikált köteteit, ha Szegeden jártam, Ilia tanár úrral rendszeresen felkerestük, ahogyan Lengyel Andrást is. Mindketten korábban is írtak a Forrásba, s később is. Kovács András Ferenc versei a nyolcvanas évek végén jelentek meg először a Forrásban. Azt sem tudom, hogy Benes Józsefet mikor ismertem meg, azt tudom, hogy először Szegeden találkoztam vele, akkor még ott éltek, az első kiállítását viszont már Kecskeméten láttam, a Bolyai-gimnáziumban. Aztán az értelmezés évei következtek. Első találkozásainkkor, levelezésünk kezdetén nem tudtam, hogy a velük kialakuló kapcsolatomra majd a lap újabb évei alapozódhatnak. „A Forrás - helyi szerzők jelenlététől függetlenül - úgy hozzátartozik Kecskemét arcához, akár a szépen restaurált főtér, Lechner Ödön városházájával s négy sarkán négy magyar vallás békésen és méltósággal egymásra néző templomával."u Vekerdi László (1924-2009) tudománytörténész. Gondolkodásáról, az általa művelt számos tudományterületről többször írtam. Gondolkodását jellemezve most Németh Lászlóhoz írott leveleinek egyikét idézem. Akkor, amikor Vekerdi László elveszítette állását, Németh felvetette, hogy ebben az ügyben megkeresi Aczél Györgyöt. Vekerdi László erre a következőket válaszolta: „Nagyon megörültem - mint mindig - a Laci bácsi sorainak, nem tudom, mi lenne velem, ha nem kötnének ezek az imaginárius láncok ehhez a kies magyar élethez. Aczélékkal való ismeretségre nem vágyom, most kevésbé hiányoznak 14 14 Vekerdi László: Megyei folyóiratainkról. Valóság. 1979, 10. 58. 39
