Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 1. szám - Füzi László: Megérkezés : IV. rész

23. Más körök is formálódtak, ezek többnyire a Forrás korábbi szerzőihez kötöttek, de a Forrásban korábban nem publikáló írókhoz kapcsolódó barátságok formáló­dását is magával hozta az idő. Vekerdi László írásait ismertem korábbról is, Ilia tanár úr is sokat mesélt műveltségéről, hatalmas tudásáról. Sokat publikált a Tiszatájban, de a Forrásban is. Én magam az Arcok és vallomások-sorozatban megjelent Németh László- könyvével találkoztam először, a Valóságban a vidéki folyóiratokkal foglalkozó írását olvastam, ezt az egri Forrás-esten idéztem is. Laci bácsival ezerkilenc- száznyolcvannégyben találkoztam először, egy Németh Lászlóval foglalkozó tanácskozáson, sokat beszélgettünk, később levelet írtam neki, ezt a kapcsolatot legtöbbször a munkára gondolva őriztük haláláig. Sándor Ivántól az Utunk sza­bályai éjszaka című, ezerkilencszáznyolcvanegyben megjelent kötetét olvastam először, nem a megjelenésekor, hanem már Kecskeméten, a könyvtárból köl­csönözve. Megragadott a történelem folyamatainak, kavargásainak mély elem­zése. Barátságunkban a kezdő lépést Iván tette meg, A Németh László-pör című könyvének a regényekkel foglalkozó fejezetét küldte el, ezt közöltük is. Grendel Lajost beszélgetésre hívtam meg, itt volt velünk több napon át, vele is sokat beszélgettem akkor, s később is. Baka Istvánnak inkább csak a nevét ismertem Szegedről, megjelenő köteteiről ismertetéseket írtam, rendszeresen megküldte dedikált köteteit, ha Szegeden jártam, Ilia tanár úrral rendszeresen felkerestük, ahogyan Lengyel Andrást is. Mindketten korábban is írtak a Forrásba, s később is. Kovács András Ferenc versei a nyolcvanas évek végén jelentek meg először a Forrásban. Azt sem tudom, hogy Benes Józsefet mikor ismertem meg, azt tudom, hogy először Szegeden találkoztam vele, akkor még ott éltek, az első kiállítását viszont már Kecskeméten láttam, a Bolyai-gimnáziumban. Aztán az értelmezés évei következtek. Első találkozásainkkor, levelezésünk kezdetén nem tudtam, hogy a velük kialakuló kapcsolatomra majd a lap újabb évei alapozódhatnak. „A Forrás - helyi szerzők jelenlététől függetlenül - úgy hozzátartozik Kecskemét arcához, akár a szépen restaurált főtér, Lechner Ödön városházájával s négy sarkán négy magyar vallás békésen és méltósággal egymásra néző templomával."u Vekerdi László (1924-2009) tudománytörténész. Gondolkodásáról, az általa művelt számos tudományterületről többször írtam. Gondolkodását jellemezve most Németh Lászlóhoz írott leveleinek egyikét idézem. Akkor, amikor Vekerdi László elveszítette állá­sát, Németh felvetette, hogy ebben az ügyben megkeresi Aczél Györgyöt. Vekerdi László erre a következőket válaszolta: „Nagyon megörültem - mint mindig - a Laci bácsi sora­inak, nem tudom, mi lenne velem, ha nem kötnének ezek az imaginárius láncok ehhez a kies magyar élethez. Aczélékkal való ismeretségre nem vágyom, most kevésbé hiányoznak 14 14 Vekerdi László: Megyei folyóiratainkról. Valóság. 1979, 10. 58. 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom