Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 3. szám - Sümegi György: "A legprogresszívebb szabadságot, bátorságot szeretném"
keméti művésztelepen kell keresnünk."25 Szabó Júlia még azt is rögzítette, hogy „valamiféle vidékiesen megemésztett kecskeméti »kubizmust« fedezhetünk fel” Perlrott Csaba Vilmos, Kmetty János és Galimbertiné Lanow Mária több kompozícióján. Mindebből azt is leszűrhetjük, hogy Kassáknak valójában jó terep volt Kecskemét és a művésztelep, ahol érvényesült kereső, kutató akarata, amit a Mesteremberek című versében így rögzített: „új színeket keverünk". Kassák, természetesen, szerkesztőként is erre törekedett, ez határozza meg a Kecskeméten élt Buday Dezsővel mint szerzővel fönntartott kapcsolatát. Az egyik, Buday Dezsőnek írt levelében megfogalmazta szerkesztői hitvallása leglényegét: szeretné, ha az általa közölt művek „a dolgok új lehetőségeivel vagy a meglévők szigorú revíziójával foglalkoznának. /.../ Minden írásban a legprogresszívebb, illetve agresszív szabadságot, bátorságot szeretném."26 Képzőművészeti szempontból a neósok fellegvára, a kecskeméti telep mindenképpen továbbvezető és fontos láncszem az aktivizmushoz. Átvezető a nagybányai természetelvűségtől, Gauguin, de főleg Cézanne tiszteletén át („Matisse- tanítvány volt Perlrott Csaba is, de Cézanne-t imádta" - summázta pontosan Gráber Margit a fő igazodási pontot), a posztimpresszionizmustól a kubizmusig, a kutató művészet elvének a fölismeréséig és a társadalmi-művészeti forradalmat együttesen valló és váró aktivizmusig. Kecskeméten a legaktívabb aktivista Uitz Béla. 1916-os termékeny nyarának eredménye: tusrajzok, rézkarcok, festmények. Az anyaság téma újabb és újabb, egyre érettebb darabjai, fürdőzővariációk, tájképek, gyümölcsszedők kompozíció, különféle arc- és fejlett drapériatanulmányok, valamint kísérlet a háború vizuális megragadására (Pieta). Uitz ráadásul a legaktívabb társa Kassáknak, részt vett a lap szerkesztésében, képzőművészeti cikkeket írt. De mindennél fontosabb, hogy a Kassák által megidézett művésztípus megtestesítője. Aki politikai és művészeti tekintetben egyaránt forradalmár, aki művészként a formát, aktivistaként a társadalmat egyaránt rombolja és építi. „Forradalom van a társadalomban, és forradalom van a művészetben"27 - írta Kassák, és Uitz ennek a vajúdó időnek jellegzetes képviselője. Indokolt föltenni a kérdést: Kassák vajon rajzolt-e, festett-e kecskeméti nyarában? Egyetlen fönnmaradt, 1916-os tusrajza egyértelműen bizonyítja, hogy akár több rajzot is készíthetett. Az 1916-os Tájkép című tusrajzának28 két rajzelőzményét ismerjük. Az egyik dombos táj, szerkezetében és elrendezésében 25 Szabó Júlia: A magyar aktivizmus művészete 1915-1927. Corvina Kiadó, Bp., 1981. 37. 26 Sümegi György: Aktivisták Kecskeméten. (Kassák- és Ignotus-levelek Buday Dezsőhöz). Forrás, 1987/10. 69-76. 27 Kassák Lajos: Forradalom a művészetért. Ma, VI. 1-2. szám, 1920. november 1. 28 Kassák Lajos: Tájkép, 1916, papír, tus, 219x315 mm, jelezve jobbra lent: Kassák 16. Magyar Nemzeti Galéria, leltári szám: F. 57-186. Reprodukálva: Kassák Lajos 1887-1967 emlékkiállítása. Magyar Nemzeti Galéria, Petőfi Irodalmi Múzeum. Katalógus. Szerk.: Rubovszky Éva. Bp., 1987. Műtárgyjegyzék 2. (Ezentúl: Kassák emlékkiállítása 1987), Sümegi György: A Kecskeméti Művésztelep 1909-1944. Corvina Kiadó, Bp., 2011.100. Kiállítva: Kassák emlékkiállítása 1987. 88
