Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 3. szám - Sümegi György: "A legprogresszívebb szabadságot, bátorságot szeretném"
közeli rokona29 a kecskemétinek. A másik, ugyancsak Tájkép30, házak, településrészlet dombos tájban, ám az épületek leegyszerűsített kontúrrajza mintha már sejtetné, hogy festőként a szerkezetet, a konstrukciót, a képarchitektúrát fogja majd kiemelten kezelni a későbbi jellegadó festményeiben Kassák. Ezeknek a műveknek a készülésekor még képzőművészeti munkálkodásának az elején jár, abban a periódusban, amit ő maga érzékletesen jellemzett. „Hogy valaki egy tájat, egy arcot vagy bármi más, már valamilyen formában élő dolgot lefessen, nem művészi nagyság, hanem hasonulni képes karakter és technikai készség szükséges. "31 Az 1916-ban Kecskeméten keletkezett tusrajzánál - Uitz is csinált hasonlót - már egyfajta, az előzőkhöz képest fejlettebb fokon tapasztalhatjuk a hasonulni képes karaktert és technikai készségét. Változatos morfológiájú, klasszikus elrendezésű (elő-, közép- és háttér) az emelkedő, homokbuckás tája. A tust lazán, jelzés- és vázlatszerűséget sejtetően, vagy ahol kell - pl. az előtérből a középtérbe átvezető halmon -, ott tömören alkalmazza. Az egész emelkedő, satnya bokorsor, laza kerítésív vízszintesei és a fűcsomók, oszlopok függőlegesei adják a kompozíció egyéni ritmusát, emelkedő jellegét, a széljárta, homokbuckás táj alapkarakterét. Kassák egyes kritikusai már legelső verseit olvasva 1912-ben észrevették festői látását. Ekkor azonban még főleg szavakkal festett, bár „kezdte lerajzolni is azt, amit látott. 1915-ből megmaradtak tájakat ábrázoló, erőteljes tollrajzai".32 Hogy milyen s mely verseit írta/írhatta (fejezte be, vagy ott írta, vagy később öntötte formába kecskeméti élményeiből) Kassák Kecskeméten - ennek a megállapítására az irodalomtörténet semmiféle támpontot nem nyújt. így a motívumok, a közvetített élmények és a megjelenésük időpontja szerint próbálom néhány versét az 1916-os nyárhoz kötni. Talán A Tett utolsó, 17. versszámában közöltek tartozhatnak ide. A Karmester, esti világításban című verse expresszív megfogalmazásában a karmester: „az akarat plasztikája".33 A júliusi földeken verse34 kiskunsági, Kecskemét környéki aratási élményei és tapasztalatai összefoglalója. „Jellegzetesen kassáki szín és mozgás jellemzi, maradandó emlékeként a vers- és a képzőművészeti látás és verskép-festés találkozása pillanatának, melyben a jellegzetesnek tudott futurista-expresszionista-kubista képekre valló vonalak nem külsőségei a versnek. "35 29 Kassák Lajos: Tájkép, 1914, papír, diópác, 307x227 mm, jelezve jobbra fönt: Kassák Lajos 1914, Kassák Múzeum, leltári szám: 79.173.1. 30 Kassák Lajos: Tájkép, 1914, papír, diópác, 281x245 mm, jelezve jobbra fent: Kassák Lajos 1914, Kassák Múzeum, leltári szám: 79.174. 1. Reprodukálva: Vadas József: A konstruktőr. Gondolat Kiadó, Bp., 1979, Kassák emlékkiállítása 1987. Kiállítva: István Király Múzeum, Székesfehérvár, 1968, Kassák emlékkiállítása 1987. Műtárgyjegyzék 1. 31 Kassák 1972.15. 32 „Egy közülük a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona" - folytatja Körner Eva. Körner tévesen teszi 1915-re - 1914 helyett - a két fönnmaradt legkorábbi Kassák-rajz keletkezését. Ráadásul az 1916-os kecskemétit is hibásan sorolja be az 1915-ös évbe. Bori Imre-Körner Éva: Kassák irodalma és festészete. Magvető, Bp., 1967. 167. Ezentúl: Bori-Kömer 1967. 33 A Tett, versszám, 1916. szeptember 20. 306-307. 34 A Tett, versszám, 1916. szeptember 20. 305. 35 Bori-Kömer 1967. 57. 89
