Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 3. szám - Sümegi György: "A legprogresszívebb szabadságot, bátorságot szeretném"
Péter17, Erős Andor, Kmetty János, Perlrott Csaba Vilmos, Pászk Jenő stb.) már korábban ismerte és közölte. A Tett ismertetése során ő a képzőművészeket is úgy mutatja be, mint akik az avantgárdhoz tartoznak („a magyar avantgarde mozgalom elindítója én voltam"18). Pászk Jenőt „az expresszionizmus romantikus lendülete vonzotta".19 Pászk volt az, aki a befelé figyelő, aszkétikus, elmélyült művésztípust rögzítette Kassákról készült kifejező arcképrajzában.20 Erős Andort az Uitz, Kmetty, Nemes Lampért, Derkovits társaságába tartozóként mutatja be, akik „a kubizmus felé igyekeztek, de az expresszionizmus legtöbbjüket eltérítette eredeti céljuktól". Kassák Uitz Bélának Erősről írt nekrológját idézi: „szomorú embertestvériségünkből kiharapta a háború"21, vagyis az első művészáldozatok között volt. Kassák máig tartó érvényességgel jegyezte föl: „művei ma is az ismeretlenségben kallódnak”. Mozgalmuk „legjelentősebb képzőművészé"-nek Uitz Bélát tartotta, már A Tett negyedik számától jelentek meg rajzai és képzőművészeti tárgyú írásai.22 Uitz hat képből álló sorozata23 tartalmaz olyan rajzokat is, amelyek a kecskeméti telepen készülhettek. Kassák ezt is jelzi: „A képek világosan mutatják, hogyan igyekezett Uitz követni Cézanne késői képeinek szellemét, /.../ más képei Iványi Grünwald Béla befolyására mutatnak, akivel akkoriban együtt dolgoztak Kecskeméten. "24 Láttuk föntebb, az önéletrajzából idézve, hogy mit jelentett Kassákék számára az Iványival történő 'együttdolgozás'. Éppen ezért méltánylandó, hogy évtizedek múltán, a magyar avantgárd történetének megfogalmazása idejére már bizonyos fokig átértékelődött Iványi Grünwald megítélése. S valóban igaz, hogy Uitz egyes művein föltűnnek olyan drapériás vagy ruhátlan, de mindenképpen elvágyódást sejtető nőalakok, amelyek Iványi hasonló tematikájú alföldi bocskoros Árkádia festészetéből is vehették a mintájukat. Ugyanakkor szerepel a hat kép között a Műkert fás, árnyas természeti környezetét rögzítő rajz is. Ahogyan Kassák önéletírásába beszivárgott, és A Tett nemzetközi száma programosan vállalta, Uitznál a pieta- tematika kompozicionális megfogalmazása köthető a háborúhoz. A Kassák által említetteken kívül 1912-19 között még Diener-Dénes Rudolf és Pátzay Pál dolgozott hosszabb vagy rövidebb ideig Kecskeméten, az aktivizmus tágabb köréhez tartozó képzőművészek közül. „Az aktivizmus előzményeit/.../ Nagybánya után, a mozgalom színteréhez és problematikájához közelebb álló kecs17 Ő a Lőwy Ödön szerkesztette, 1914-ben összesen négy számot megért Az Alfáid folyóiratban két írásával is szolgálta az új szellemű modem képzőművészet ügyét. Újraközölve: Sümegi György: Vajdasági művészek a kecskeméti művésztelepen. Híd (Újvidék), 1989. szeptember 1084-1092. 18 Kassák 1972.164. 19 Kassák 1972. 177. Illusztrációul ehhez lásd: Pászk Jenő: Akt, A Tett, 1916. június 3. 229. Lásd még: Sümegi 2009.408. Kassák tévesen írja Pászkról, hogy „korán eltűnt a mozgalomból, valószínűleg meghalt". Pászk Jenő (1895-1948) a budapesti Képzőművészeti Főiskola elvégzése (1919) után az akkor már Romániához tartozó Nagybányán telepedett le. Ezentúl Pascu Eugen néven dolgozott. 20 Pászk Jenő: Portré (Kassák Lajos), A Tett, 1916. január 15., lásd még: Sümegi 2009. 409. 21 Kassák 1972. 178-179. 22 Sümegi 2009. 308-310. 23 A Tett, 15. szám, 1916. július 1. 24 Kassák 1972. 178. 87
