Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 3. szám - Gajdó Ágnes: "Leányok, talpra!" : Élet az előszállási uradalomban
összeházasodtak, s mindjárt lett a családban hat gyerek. Idesapám részéről négy, Misánk, Józsink, Ferink, Janink, s idesanyám részéről Terünk és Jánosunk. Idesanyám ekkor még csak huszonnyolc éves volt, mink még azután születtünk hatan, aztán így lettünk tizenketten. Nagyon jól megvoltunk, szüléink se veszekedtek sohase, jó természete volt apámnak is, idesanyámnak is, szépen éltünk együtt. Misánk tizennyolcban megnősült, Józsink meg huszonháromban. Ferink huszonnégyben elment csendőriskolába, mert hát máshová nem lehetett tanulni menni, ott ingyen járhatott. Mink itthon maradtunk. A nagyobb fiúk cselédek voltak, Terünk már akkoriban többnyire mindig szolgált, mert azzal tudott egy kis pénzt keresni. Én meg itthon voltam, mert idesanyámnak kellett a segítség. Ebédet hordtunk meg vacsorát, a cselédgyerekeinknek, Jánosunk meg arató volt. Később annak lettem én a marokverője. így éldegéltünk. Veszekedés nem volt a mi családunkban. Idesanyám türelmes volt. XA fejlődés az előszállási uradalomban Wéber Márton jószágkormányzó működése idején (1912-1924) kezdődött el, akinek irányításával az addigi, szinte csak gabonatermesztésre törekvő külterjes gazdálkodást felváltotta az intenzív belterjes gazdálkodási forma. Békefi apát tervei és reményei a trianoni békekötés után már nem valósulhattak meg maradéktalanul, hiszen a ciszterci rend elveszítette több birtokát, és a megmaradt uradalmakból is át kellett engednie földterületeket a Nagyatádi-féle földreform céljaira. Az előszállási uradalom területe 31 262 kát. holdról 29 052 kát. holdra csökkent. Wéber Márton Zircre került főjószágkormányzónak, a helyét Hagyó Kovács Gyula vette át. Napkeletre ott voltunk a munkahelyen, és mindig jó kedvűek voltunk, mindig volt nótás meg tréfás kedvünk, nem lógott az orrunk, hogy no hát, minekünk most dolgoznunk kell. Tréfálni meg bolondozni meg nótázni mindig szerettünk. Mert fiatalok voltunk, egészségesek, nem ártott nekünk se a nap, se a szél, se az eső. Megedződtünk jól. A mi életünk ilyen volt. Nehéz volt egy kicsit, de azért mindig jó kedvvel csináltuk. Hagyó Kovács Gyula jószágkormányzó irányításával kiváló mezőgazdasági munka folyt az előszállási uradalomban. Nemcsak a gabonatermesztésben értek el sikereket, hanem az állattenyésztésben is. A ménesmajori és az előszállási lovak több kiállításon nyertek díjat, de a nagykarácsonyi birkák, tehenek és sertések is nagyon hiresek voltak. Hagyó Kovács elsőként az állattenyésztés fellendítését tűzte ki célul: tehenészetet hozott létre, hangsúlyt fektetett a sertéshizlalásra, igásökröket és igáslovakat tenyésztettek. A hagyományos növények mellett növelték a takarmány- és kapásnövények termőterületét, például a kukoricáét és a cukorrépáét. Hagyó fontosnak tartotta a gépesítést és az infrastruktúra fejlesztését, gazdasági kisvasút létesítését szorgalmazta. Négy hétig is egyeltük a répát, a cukorrépát, mert az ercsi cukorgyárral szerződést kötött az uradalom, aztán hát így termelt is répát, sokat. Gróf Wimpffen Sigfrid és a Dunántúlon több cukorgyárral rendelkező Patzenhofer család 1912-ben alapította Ercsiben Közép-Európa legkorszerűbb cukorgyárát. Az építtetők döntését a Duna közelsége, a sok munkaerő és a cukorrépa termesztésére alkalmas feltételek befolyásolták. A modern üzemben a környékről ideszállított terményt is földolgozták. A rendkívül nagy jelentőségű kisvasút első, tizenhárom és fél kilométeres ágát az ercsi cukorgyár építette meg 1925-ben, ez Ménesmajor állomásról indult, s Nagykarácsony, Kiskarácsony, Antalmajor, Selyemmajor pusztákon át vezetett, s ezért az uradalom cukor64
