Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 2. szám - A csillagórákból könyv született : Herczeg Jánossal beszélget Staar Gyula

csillogó szemmel csak hát az már egy degenerált lovag volt, ő bizony belehalt az inzultusba." Ez az ötlet ott kattant be neki a mikrofon előtt. A felvétel után mondogatta is: „Hogy nem jutott eszembe korábban ez a párhuzam! Mennyire örült volna ennek Laci bácsi, ha felhívom rá a figyelmét!"

Vizkelety András szerint „azért ez nagyon bizarr ötlet", Schiller Róbert is húzásra javasolta, mondván: „Laci olyan Móricka, akinek mindenről Németh László jut az eszébe." Én mégis benne hagytam a megjegyzést a könyvben, csupán a Nelli-Sanyi-párharc idézetet tettem át az internetes jegyzetek közé. Igen, elég bizarr párhuzam, de Lacira nagyon jellemző.- Beszélgetéseiteken túl könyvedbe sok érdekes új részt is beépítettél, amelyek kiegészítik, teljesebbé, személyesebbé teszik a rádióban elhangzottakat. A szövegnek új dimenziót is adtál a könyv gazdag illusztrálásával. Ez már száz százalékig te vagy.- Azért voltak képek, amiket Laci hozott. Szeretett és tudott a képekről úgy beszélni, hogy a látvány - rádiós kifejezéssel - átment a mikrofonon. Az utolsó fejezet indítóképét, Raffaellónak a Stanza della Segnatura egyik mennyezeti paneljén látható Az első mozgató művét is ő hozta. Uránia csodálja a kristályszférát, az univerzum geometriai szerkezetét. Utolsó kristálytiszta megfestése ez egy pillanatokon belül elévülő rendszernek, amiben, teszem hozzá, már feltehetően Raffaello sem hitt. De modem felfogásban gyönyörűen megformálta.

Abban igazad van, hogy ha festő nem is lettem, de számtalan képeslapot, sok-sok albumot, kiállítást alaposan megnéztem már életemben. A könyv fejezeteihez beugrottak az odaillő képzőművészeti alkotások. Miközben a festészet veszít társadalmi szerepéből, a kép kommunikációs szerepe, főként az elektronikus hozzáférés következtében növekszik, hovatovább uralkodó jellegű. Amikor az Élet és Tudomány főszerkesztője lettem, néhány hónap múlva a nyomda érdeklődött, mi történt, háromszor annyi képet kell feldolgozniuk, mint korában. Becsületükre legyen mondva, nem kértek ezért többet.- Említetted, a lektorod javaslatára tetemes mennyiségű szöveget elhagytál könyved kéziratából. Mi lesz ezekkel?- A Typotex Kiadó lehetővé tette, hogy honlapján jegyzetekként elolvashassák az érdeklődők. Megtalálják a könyv illusztrációit színesben, képernyőméretben, azokat is, amelyek nem fértek a könyvbe, esetenként a fontos részleteket külön, és valamennyi alapos képaláírással. Egy önállóan is megálló képeskönyv. A kézirat lezárása, sőt a könyv megjelenése után is eszembe jutott néhány érdekesség, eltart egy ideig, míg a felpörgetett észkerék alapjáratra lassul. Az elmúlt fél évben ezeket szintén megírtam. A neten megjelenítve már nem ronthatják az egyébként remekül tördelt könyv arányait, de akiket érdekel, azoknak további adalékok. Ami a tördelést illeti, az kellemes meglepetésem volt. Leiszter Attila összefésülte az esszéket a jegyzetekkel, és még a képeket aláírásaikkal is igyekezett alkalmasan beilleszteni. A reménytelennek tűnő feladatot hihetetlenül jó arányban megoldotta, hibajavításait külön köszönhetem. Mintegy csatlakozott a Csillagórákat létrehozó csapatmunkához. Az ő értékhozzáadása, a linearitás felbontása, az olvasó irizáló (ez Laci kedves jelzője volt) lehetőséget kapott. Az esszét olvasva fél szemmel belepillanthatunk az aktuális jegyzetbe, minden alkalommal választhatunk, melyiket folytassuk. Lányom például először a jegyzeteket olvasta el - önállóan is megállnak -, és aztán az esszéket a háttérinformációk birtokában. A Csillagórák első fejezete a textualitásról szól, Attila munkájának eredményeként maga a könyv egy illusztráció a jelenkori lehetőségekről.- Az internetre feltett képanyaggal és szöveggel, mondhatjuk, napról napra tovább írod a könyved.- Igen, ez már az új kor szelleme, hozzá kell szoknunk.

96