Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 2. szám - A csillagórákból könyv született : Herczeg Jánossal beszélget Staar Gyula
A leírtaknak aztán csak töredékei kerültek egy adásba, azok is óriási módon átalakítva. A felvétel közben, érzékelve az idő múlását, kezdte átszerkeszteni elképzeléseit. A rövidítéssel persze átalakult a kompozíció, máshova kerültek a hangsúlyok. A mondandó egyes részeibe már nem volt érdemes belekezdeni, akkor viszont mást lehetett kicsit részletesebben. Otthonosan mozgott mindenütt: ha ebbe az utcába most nem mehetünk be, akkor kanyarodjunk másfelé, arra is van ám valami nagyon érdekes, amit ugyan nem terveztünk, de ha már erre járunk... így mégiscsak lettek rögtönzések. Utólag aztán ehhez is születtek szakanyagok pótlásként, meg a kimaradt részekhez is újabbak, mert azok azért fontosak, és ha már visszatérünk... Lénárd Sándor írja, ha a brazíliai erdőben kiköpsz egy narancsmagot, akkor ott jövőre már narancsot szedhetsz egy új fáról. Ilyen televény volt Laci tudása. Minden szerkesztői beavatkozás azonnali burjánzást eredményezett.- Akkor szabványosnak nemigen volt nevezhető a műsorkészítő munkátok.- Nem 221 darab rádióműsor készítése volt ez, hanem egy interaktív, önmagára visszaható munkálkodás, sok éven keresztül, bár változó sűrűségben, de nagyjából folytonosan. Ez volt a véges végtelenség nagy előnye, hogy lehetett rá számítani. Ha valahol valamit találtunk, azt érdemes volt begyűjteni. A vázolt, öntörvényűén divergens munkamódszerrel általában több adás anyagait érleltük, s miközben egy megvalósult, gyakran 2-3 újabbnak a kezdeményei indultak növekedésnek. Nyilvánvaló volt, hogy a korlátokkal mit sem törődő lehetőségekből is csak véges számú adás keletkezhet, de nem törődtünk vele. Mint ahogyan élünk...- Megmaradtak Vekerdi Lászlónak a felvételeket előkészítő, leírt szövegei?- Ez a szövegszövevény - nekem másodpéldányokat adott - ott lehet az Akadémiai Könyvtárban, a Vekerdi László-hagyatékban. Laci lánya, Judit kutatható letétbe helyezte. Rengeteg értéket, ötletet lehetne belőlük kitermelni.- Hogyan használta az előre leírt szövegeit a beszélgetéseknél?- Rendszerint úgy indult a felvétel, hogy a leírt szövegét kezdte fölolvasni. Feszülten figyeltem, mikor szúrhatok be valamilyen kérdést vagy megjegyzést, amire reagálnia kell. A második, harmadik közbeszólás után letette a papírjait, s ettől kezdve már szabadon beszélt. Csak fél szemmel nézte a kéziratot, lapozgatott, innen-onnan idézett belőle, kezdett kötetlenné válni az egész. Közben olyasmikre is kitért, amikről egy szó sem esett az előkészített szakanyagban. Néha elszaladt egy könyvért, lázasan lapozott előre-hátra. - Na, ez az! Figyeld csak, mit mond erről! És máris egy másik hegyről nézegettük a túránkban eredetileg tervbe vett csúcsokat. Mikor Laci elkezdte fél szemmel nézni az irományát, én is odasandítottam a magnó- kazettára, mennyi ment le. Ennyivel hosszabb lehet a felvétel, mert az eddigi részt úgyis levágom. A kizökkentő kérdéseket, esetleg dühbegurító véleményt persze már előre kigondoltam, hiszen a szakanyagot korábban megkaptam, de mikor a felvételre került sor, legtöbbször újabb papírokkal hozakodott elő. A spontán fogalmazásban pedig erősen átalakultak az előre leírt összekötő szövegei. Nehéz feladat volt a riport, sokat segített tanári múltam. Mert a tanítás is úgy van, hogy tisztességgel felkészülünk az óráinkra, feltesszük a probléma megoldásához vezető kérdéseinket, amikre aztán a gyerekek a legkülönbözőbb válaszokat adják. Ilyenkor nem szabad rájuk erőltetnünk a saját gondolatmenetünket, a legjobb, ha az övékén indulunk tovább, úgy próbálunk eljutni valamilyen bizonyításhoz. A folyamatos készenlét, a megosztott figyelem, a gondolatmenetek alakítgatása felpörgeti az ember agyát, egy-egy ilyen óra borzasztóan elfárasztja a tanárt. Egy nap ily módon, ilyen ütemben, 2-3 óránál többet nem lehet tanítani. Sohasem értettem, miért akarják megemelni a tanárok óraszámát. Biztosan a színvonal rovására megy. 85
