Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 11. szám - Kamarás István Ojd: Egy regény négy vagy öt, vagy még több élete : (Géczi János Viotti négy vagy öt élete című művének befogadásvizsgálata)
A kérdezettek 70 százaléka vállalkozott magyarázatra, a humán szakosok kétszerte többen, mint a reál szakosok. A leggyakoribb (13%) értelmezés „a férfiak önzők" volt, utána a „Közép-Európában a férfiak nem törődnek partnereik boldogságával" (11%), majd a „férfiak képtelenek a monogámiára", önmagába fordulás (6-6%), majd (valamennyi a humán szakosok köréből) „az, aki nem teljesíti feladatát, újraszületik" és „a férfiak képtelenek boldoggá tenni a nőket" (4-4%) következett. „így tehát az, aki az öröklétre vágyakozik, egyben az életet is tagadja", jegyzi meg egy alkalommal Ambrusa úr, amire Viotti szomorúan leszögezi, hogy: „Aztán annak a lehetőségét is elveszti az öröklétben, hogy vallomást tegyen." Ambrusa úr erre így válaszol: „Ahogy teszi azt akár Ágoston, akár Rousseau! Ágoston, aki szószátyárkodással az evilágisághoz ragaszkodik! S Rousseau, aki ugyanezt jelenti be, hogy nincs túlvilág.” A kijelentésen maga Ambrusa is meglepődik és elgondolkodik, majd hozzáteszi: „Pedig mily tetszelegve idézik föl gyermekkori bűneiket, a szexuális kilengéseiket!" „A bűntudat is élvezhető", villan Viotti tekintete, „Miként a felidézett érzékiség." Ennek a szövegrésznek az értelmezésére a kérdezettek 60 százaléka (a humán szakos nők 74%-a) vállalkozott. A leggyakoribb értelmezések közül az egyik szerint ebben a szakaszban magáról a bűnről és a bűntudatról vem szó (11%), a másik szerint azt jelenti, hogy az élet minden percét ki kell élvezni (11%). Mindkettő zömmel humán szakosok magyarázata. A kérdezettek 9 százaléka szerint ebben a szövegrészletben a túlvilágról van szó. 4-4 százalékot tesznek ki a következő értelmezések (melyek mindegyike humán szakosoké): az öröklét nem igazi élet, mert kockázat nélküli; a bűntudat élvezetet is jelenthet; nem lehetünk bizonyosak az evilág-túlvilág kérdésében. Összefüggések Mivel nem volt idősebb nemzedékeket képviselő kontrollcsoport, csak a hasonló kutatások tapasztalataira alapozva feltételezem, hogy ez a regény az apák hasonlóképpen iskolázott nemzedékében, vagyis a diplomás 40-50 évesek körében melegebb fogadtatásra talált volna, ugyanis egy olyan regénynek, mely korokon át húzódó életeket jelenít meg érzékletesen, komolyabb esélye lehet, melynek élettapasztalat és „életműveltsége" gazdagabb, mint a megszólított huszonéveseké. Bár a minta eléggé kicsi volt, megkockáztatható, hogy a Géczi-regény az olyan olvasmányok közé tartozik, melyek fogadtatását és befogadását az átlagosnál nagyobb arányban befolyásolja az, hogy férfi vagy nő olvassa. Ezt messze nemcsak a férfi és női szereplők kedvelése és elutasítása esetén szembetűnő, hanem a befogadás dimenziói többségében: a tetszés-nemtetszés, az irodalmi érték megítélése, az ízlésnek megfelelés, a hatás, a több- dimenziós értelmezések aránya, a szövegrészietek értelmezésére való vállalkozás mindmind a nők körében nagyobb, gyakoribb és erősebb.19 Magyarázatul kínálkozhat, hogy a mű befogadása átlagosnál nagyobb mértékű empátiát és a költészet iránti átlagosnál erősebb érzékenységet igényel, ami a nőolvasóknak inkább sajátja, mint a férfiaknak. Nem okozott meglepetést, hogy a humán szakosok - a mű világa és az olvasó világa közti közelség megítélésétől eltekintve - a fogadtatás, a hatás és az értelmezés összes dimenziójában bensőségesebb kapcsolatba kerültek a művel, mint a reál szakosok. 19 Csak a megértésben, az újszerűség megítélésében és a mű világa közelségének megítélésében billent át a mérleg nyelve a férfiak javára. 119
