Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 11. szám - Kamarás István Ojd: Egy regény négy vagy öt, vagy még több élete : (Géczi János Viotti négy vagy öt élete című művének befogadásvizsgálata)
Ennek elsősorban oka, hogy a humán szakosok művészetekkel kapcsolatos beállítódása20 határozottan pozitívabb, mint a reál szakosoké. Függetlenül attól, hogy valaki milyen szakos, akiknek ízlésszintje és olvasói aktivitása magasabb, kedvezőbben fogadták a regényt, művészileg értékesebbnek, ízlésüknek megfelelőbbnek, érthetőbbnek tartották, hatása körükben pozitívabb volt, nagyobb volt körükben az árnyalt értelmezések aránya, nagyobb arányban tartották filozofikus regénynek, nagyobb arányban vállalkoztak szövegrészietek értelmezésére. Komolyabb magyarázatra szorul az, hogy a magukat valamely módon vallásosnak tartó olvasóknak jobban tetszett a regény, és ízlésüknek megfelelőbbnek tartották, mint a többiek, ugyanis a regény sem tematikájában, sem világképében nem nevezhető vallásosnak. Van azonban a regénynek sajátos transzcendenciája és misztikája, amire a vallásos olvasók nagyobb nyitottságot, érzékenységet mutathatnak. Arra, hogy mi lehetett az oka annak, hogy a magyar szakosok, akik ízlésükhöz és világukhoz legközelebb érezték a művet, akik művészi értékét is a legmagasabbra tartották, miért kedvelték legkevésbé, mint a humán szakosok, ez a kicsi minta nem szolgálhat megfelelő magyarázatul arra, hogy a szakértőkhöz legközelebb álló réteg miért osztályozott szigorúbban, amikor a tetszés-nemtetszés fokát kellett megjelölni. A Viotti négy vagy öt élete nehezebb olvasói feladatnak bizonyult iskolázott huszonéves olvasói számára, mint hasonló olvasói körben Bulgakov, Hesse, Kertész Imre és Ottlik regényei, valamint Kosztolányi novellái, ami irodalmi olvasottságuk és ízlésük alapján teljességgel magyarázható. Ugyanakkor az a tény, hogy fogadtatásához képest a Géczi- regény hatásának mérlege eléggé kiegyensúlyozott volt, értelmezései egyharmada pedig eléggé összetettek és árnyaltak voltak, azt látszik bizonyítani, hogy még ilyen mostoha körülmények között is létrejöhetnek érdemi találkozások mű és befogadó között. Felhasznált szakirodalom Darvasi Ferenc (2011): Mellérendelő szerkezet. In: Bárka 4. sz. Jánossy Lajos (2011): A papírlap tapintása, a friss könyv illata. In: http://www.litera.hu/hirek/ a_papirlap_tapintasa_a_friss_konyv_illata) Kamarás István (2002): Olvasó a határon. Bp. Pont Kiadó - Savaria University Press. 259 old. Kamarás István (2005): Bulgakov-szeánsz a Veszprémi Egyetemen. In: Kritika, 10. sz. Kamarás István (2006): A Sorstalanság sorsa. Szombathely, Savaria University Press. 64 old. Kamarás István (2009): Prelúdium az Üveggyöngyjáték befogadásának vizsgálatához. Kézirat Kamarás István (2011): Két Kosztolányi-novella kedvelése, hatása és értelmezése. Kézirat Láng Eszter (2011): A szöveg maga a paradicsom. In: Spanyolnátha http://www.spanyolnatha.hu/archivum/2011-4/38 Tarján Tamás (2011): Papír, levél, könyv, rózsa és. In: Könyvhét Vári György (2011): Az örökkévalóság történetei. In: Élet és Irodalom, LV. évf. 19. sz. [05.13.] 20 Ezen belül is olvasottsága, az irodalomolvasás gyakorisága, irodalmi és filmízlése, az irodalomolvasói aktivitás. 120
