Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 11. szám - Balázs Géza: Ismeretlen nyelvi tájak
van szó, hiszen a férj és a feleség, a család összetartását és a gyermek iránti vágy kielégítését egyszerre szolgálta. A későbbi konfliktusoknak úgy kívánták az elejét venni, hogy lehetőleg távoli, ismeretlen személy legyen a nemzőtárs. (Odavezényelt katona, átutazó diák, távoli vendég stb.) Bár ez nem mindig sikerült, ahogy a szólás is jelzi. A nemzőtárs igénybevétele lehetővé tette, hogy a férj-feleség közötti kapcsolat megmaradjon, a család létrejöjjön. S ebben a pálinkának is volt némi szerepe (vö. Balázs 1994a). Másik példám is a frazeológia világából való. Olyan szótározatlan szavak (kifejezések) fordulnak elő ezekben a szólásokban, amelyek megérdemlik az alaposabb nyomozást. (2) A szlovákiai Komárom melletti Gútáról származó szülők gyermekétől gyűjtöttem a férfi, vagy inkább a kisfiú nemi szervére a kácsanyíkató szót. Mint megtudtam, kizárólag tréfás használatban ismert: Teszed el a kácsanyíkatódat! Majd letépem a kácsanyíkatódat! Sőt kérdezősködésemre még ilyen szövegkörnyezetben is hallottam: Bírná a gyenge gyomrod, kis kácsanyíkatódat megnyekergetném! A kácsanyíkató szó nem található a szótárakban, tájszótárakban, így természetesen az Új magyar tájszótárban sem. Mielőtt könnyelmű és megalapozatlan találgatásokba, etimológiákba bocsátkoznánk, további adatokra, analógiákra van szükségünk. A Bihari gyermekmondókák gyűjteményében az „Egyéb csúfolok" kategóriában találunk ugyan ehhez hasonlót, de ez mégsem fog további bizonyítékul szolgálni: „Te kutyakapartató, / Te macskanyávogtató, / Te asszonyszomorító, / Te emberrongyosító, / Te gyermeknyomorító, / Te egérugráltató" (Faragó-Fábián 1982: 338.). Ebben a gyermekmondókában, csúfolóban a gyermek rosszaságait, s annak hatásait sorolja föl a korholó (vélhetően felnőtt). Az általam későbbiekben vélt jelentéskor azonban itt nem fordul elő, illetve csak „belemagyarázással" lenne ideérthető, amellyel nagyon óvatosan kell bánni a tudományos magyarázatban. Mivel nem tudjuk bizonyítékként elfogadni, elvetjük. Ha a kácsanyíkatóra nem is, ám egy analóg elnevezésre, a libanyomorítóra mégis találtam további adatot. Géczi János Vadnarancsok II. című riportkönyvében egy helyen ez áll: „Sokat szenvedtem, mi több, szenvedek miatta. A srácoknak már akkor nagyobb volt, mint az enyém, nem igaz, hogy mit húztak, cikiztek érte. Egy edzés után valamelyik megjegyzést tett a libanyomorítómra, úgyhogy nem is mentem többet sportolni, a strandokról is elmaradtam." (Géczi 1987: 68., illetve: 1990: 304.) A libanyomorító sem található meg a tájszótárakban. A kácsanyíkató és a libanyomorító szóösszetétel a férfi, kisfiú nemi szervére ugyanazon a nézeten, elképzelésen (hiedelmen), szokáson alapulhat. Vagyis: a kácsa, illetve a liba „nyomorítása", „nyíkatása" (hántása) lehet a szóösszetétel alapja. Az elnevezés az állatokkal való közösülésre, a fajtalankodásra (szodómia, szodomizmus) utal. A tréfás jelleg eufemisztikussá, utalásossá teszi. A kácsanyíkató jelentésére még további nyelvjárási analógia is van: a „nyúl nyí/nyíl1 a bak alatt", „a szűzleányt nyíkatják" (vagyis sikíttatják, ríkatják) (korábbi, Komárom melletti adatközlőimtől). Az említett szavak eredete, jelentése azért különösen érdekes, mert a néprajztudomány eddig meglehetősen kevés adatot tudott fölhozni a szodómiára. A népi szexualitásra vonatkozó munkákban viszonylag ritka adatok vannak. Bornemisza Péter (1977: 87.) egy helyütt megjegyzi: „ezerszer undokabbak voltak a szodomabelieknél: mert ... sokan szamárbarommal undokoskodtak, némely tehénnel, borjúval, némely disznó és eb barommal ... asszony is reá vonta az ebet... régen Semiramis királyné asszony lóval baromkodott... Voltak olyan undokok, akik az tyúkot is kínozták..." A magyar parasztság szexuális világáról eddig a legtöbbet és a legbátrabban Szenti Tibor és Vajda Mária írt. Szenti például hódmezővásárhelyi állapotot 1 nyí = (állat hangadására utaló igeként) nyöszörög, nyüszít, nyávog, szűköl, jajgat, panaszkodik, sír. Alakváltozatai: nyív, nyíll (saját gyűjtésemben: nyíl). UMTSz. 4/114. 83
