Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 10. szám - Schweiger, Hannes: Többnyelvű identitások : A "kultúrák között írók" díjazottjairól
számára, akik nyelvet váltottak, és nem anyanyelviként írnak németül. Egyrészt magukat az irodalmi szövegeket és a többnyelvűség bennük fellelhető nyomait, másrészt a szerzőknek az alkotás folyamatára és az új nyelvnek az írás folyamatában betöltött szerepére vonatkozó kommentárjait vizsgálom. A „kultúrák között írók" irodalmi díj 1997 óta kerül átadásra, Christa Stippinger kezdeményezésére, ma már összesen nyolc kategóriában, azzal a céllal, hogy „új irodalmi tehetségeket fedezzen fel Ausztriában". „Olyan szerzőket kíván bátorítani arra, hogy élethelyzetüket irodalmi szövegekben dolgozzák fel, akik bevándoroltak Ausztriába, vagy valamely etnikai kisebbséghez tartoznak." így már a kiírás magában foglalja, hogy a szövegek erősen önéletrajzi ihletettségűek. Akiírás szerint a szövegeknek „az idegenség, másság, integráció, kultúrák közötti élet" tágan értelmezett témáival kell foglalkoznia.3 Három díjat migrációs háttérrel rendelkező írók prózaszövegeinek ítélnek, 1998 óta a németet első idegen nyelvként beszélő szerzők alkotásai is különdíjat kaphatnak. Emellett további díjak vannak még vers kategóriában, a 20. életévüket még be nem töltött szerzők, csapatok vagy iskolai osztályok, valamint 2007 óta drámaírók számára. Összesen 13 000 euró kerül kiosztásra, amivel a „kultúrák között írók" anyagi szempontból (és az irodalmi és irodalomtudományos közösség figyelmét tekintve is) a német nyelvű térség kisebb irodalmi díjai közé tartozik. A díj összegénél fontosabb azonban a kitüntetett szövegek antológiában való megjelenése - számos eddigi díjazott számára az első publikációs lehetőség. Bár a díj egyértelműen migrációs háttérrel rendelkező szerzőknek szól, német anyanyelvű és etnikai kisebbséghez tartozó írók szövegei is részesülhetnek ebben az elismerésben. A best of 10 antológiában, ami a 10 éves jubileum alkalmával Christa Stippingernek, a díj kezdeményezőjének és az antológia kiadójának személyes válogatását tartalmazza, megtalálható például Simone Schönett marionetten sind wir... ('marionettek vagyunk...') című prózai műve is, amely a jenisek (svájci cigány népcsoport) történetét és jelenlegi helyzetét dolgozza fel. Xaver Bayer szövege, az Ankunft ('Megérkezés') az elbeszélő egy ismeretlen városban szerzett első benyomásait ábrázolja, noha a szerző maga Bécsben született, és anyanyelve német. így a hangsúly, ellentétben az Adalbert von Chamisso-díjjal, nem a szerzők származásán van. Christa Stippinger így járul hozzá ahhoz, hogy a migrációs háttérrel rendelkező és a migráció nélküli szerzők közötti önkényes és diszkriminatív határ valamelyest áttetszőbbé váljon. Ezt az évről évre változó zsűritagok kiválasztása is elősegíti: a zsűri mindig bevándorló és nem bevándorló szerzőkből és kritikusokból áll. A zsűritagok között eddig olyan prominens írók szerepeltek mint Barbara Frischmuth, Elfriede Gerstl, Josef Haslinger, Radek Knapp, Robert Schindel, Vladimir Vertlib vagy Feridun Zaimoglu. Emellett fontos társadalompolitikai célok is szerepet kapnak: a bevándorlók és az ausztriai kisebbségek kultúrájának támogatása mellett a „kultúrák között írók" feladatának tekinti, hogy „elősegítse a másság iránti nyitottságot, a megértést, és nem utolsó3 http://www.zentrumexil.at/ (2008. 7.14.) 148