Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 10. szám - Bogáts Márta: Egy lány a széthasadt valóság határán : Julya Rabinowich Hasábfej (Spaltkopf) című regényéről
jára vezethető vissza, amelynek középpontjában kétségkívül a bécsi emigráció áll. Az írónő azonban minden interjúban tiltakozik az ehhez hasonló irodalmi beskatulyázások ellen, amelyek számára mindig negatív konnotációval párosulnak. Bármilyen jóhiszeműen használják is a fogalmat, a migráns irodalom mégiscsak valahol a „vad bevándorlók megszelídítését írja le, [így] 'primitív művészetet', nem pedig önálló, autonóm irodalmat [jelöl]."5 Valóban elhamarkodott lenne a regényt mindössze a migráció szemszögéből magyarázni, hiszen a bevándorlásból származó konfliktus nem az egyetlen, amellyel Miska családjának meg kell birkóznia az új világban. Vannak családi titkok, amelyek elől még a lakóhely megváltoztatásával sem szökhet el az ember. A műben fellelhető konfliktushelyzetek tehát három nagy témakörbe csoportosíthatók. Az első természetesen a migrációs folyamat eredményeként létrejött gyökértelenség kérdését dolgozza fel, amelyhez szervesen kapcsolódik az orosz nagycsalád széthullása és annak az újdonsült hazában történő újraértelmezése. A második témakör a szereplők identitásválságát tárgyalja, míg a harmadik az emlékek elfojtásával és annak következményeivel foglalkozik. Ez a három téma elválaszthatatlanul fonódik egymásba, egyik sem értelmezhető a másik nélkül.6 Annyiban azonban igazat kell adni az irodalomkritikának, hogy a regény a migráns irodalom „tipikus" motívumrendszerét alkalmazza. Reflektál a Nyugat- Európa és Kelet-Európa közötti ellentétekre, bemutatja az emigrált szülők és gyermekeik konfliktusait, foglalkozik a kirekesztettség és kívülállóság kérdésével, valamint merít az orosz népmesék világából. Az „interkulturális" irodalom jegyében alkotó más szerzőkhöz hasonlóan Rabinowich is elsősorban a saját emlékeiből merít az írásaiban. Miska orosz származása, a festő édesapa szabadságvágya, a bécsi emigráció története önéletrajzi ihletésűek, nem is beszélve a könyv egyes jeleneteiről, amelyek az írónővel éppúgy megtörténtek, mint főhősnőjével.7 A Spaltkopf tehát „önéletrajzi remix"8, nem is lehet más, hiszen minden, amit egy író leír, végső soron a saját szubjektumából fakad. Mivel a könyv voltaképpen Miska élettörténetét meséli el, kézenfekvő lenne Rabinowich művét egyszerű fejlődésregénynek tekinteni. E felfogással viszont 5 Isabella Pohl: „Julya Rabinowich: 'Wir haben das Ministerium der Liebe'". In: Der Standard, 2010.10.29., http://derstandard.at/1288160305059/Integrationsdebatte-Julya-Rabinowich-Wir-haben- das-Ministerium-der-Liebe (2012.05.20.). 6 Lásd Julia Schilly: „Dann hatten wir bald viele Würstelstand-Literaten". In: Der Standard, 2008.11.19., http://derstandard.at/1226396889022/Interview-Dann-haetten-wir-bald-viele- Wuerstelstand-Literaten (2012.05.20.). 7 Erősen életrajzi töltetű az a jelenet, amikor Miska az orosz repülőtéren egy idős asszony szidalmazásának áldozatává válik. „Ilyen emberekre, mint Ón nincs Oroszországnak szüksége!"(Rabinowich: Spalkopf, 186. o.), harsogja a hölgy fennhangon. A valóságban a történet Rabinowichcsal az orosz metróban esett meg. Az írónő éppen polgárpukkasztó punkkorszakát élte, és valószínűleg megjelenésével váltotta ki a nő ellenszenvét. „Az eset akár Bécsben is megtörténhetett volna. A különbség csupán az, hogy az orosz idős asszonyok tízszer olyan veszélyesek, mint a bécsiek", meséli Rabinowich. (Lásd Peter Grubmüller: „Solche Leute wie Sie braucht Russland nicht." In: ÖNN Nachrichten, 2009.07.04., http://www.nachrichten.at/ nachrichten/kultur/art 16,144081 (2012.05.18.). 8 Julia Kospach: „Julya Rabinowich ist auf dem Weg zur fixen Größe in Österreichs Literaturszene". In: Format. Österreichische Wochenmagazin für Wirtschaft und Geld, 2011.02.09, http:// www.format. at/articles/1106/ 529/288419/ julya-rabinowich-weg-groesse-oesterreichs-literaturszene (2012.05.17.). 52
