Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 10. szám - Bogáts Márta: Egy lány a széthasadt valóság határán : Julya Rabinowich Hasábfej (Spaltkopf) című regényéről
gyökereihez, szorgalmasan írja a leveleket otthoni barátainak, és köztük is főleg első szerelmének, Senyának. Mindhiába, egyik levelére sem érkezik válasz. A kislány lelkében egy újabb világ dől össze, elhagyatottnak érzi magát, és ettől kezdve nem keresi a kapcsolatot az „otthon" maradottakkal. A gyermekkor küszöbét átlépve Miska egyre erőteljesebb konfliktusba kerül önmagával. Folyamatosan lázadozik az orosz tradíciók, gondolkodásmód, és nem utolsó sorban saját családja ellen, amely most hirtelen a szabadságában korlátozza, méghozzá abban a szabadságban, amiért korábban el kellett hagynia szülővárosát és fel kellett áldoznia anyanyelvét. Serdülőkorának kezdetén reménytelenül vágyik arra, hogy az idegen ország „örökbe fogadja"2, ő is az osztrák fiatalság része kíván lenni. Ez a vágy azonban eleve kudarcra van ítélve, hiszen „a kis bevándorló rossz hírét még Chanellel sem lehet lemosni."3 Miska pubertás időszakát legfőképpen az ambivalencia jellemzi. Miközben a lelke mélyén befogadásra vágyik, viselkedése és öltözködése éles ellentétben áll a nyugati normákkal. A serdüléssel járó testi változás fokozott önutálathoz vezet, amely elől evészavarba, depresszióba, majd egy vad punkkorszakba és egyéb deviáns magatartási formákba menekül. A bécsi emigráció a művész apa, Lev számára sem váltja be a hozzá fűzött reményeket. A mesés Nyugat fénye fokozatosan elhalványul, míg végül nem marad más, csak az illúzió. A szülők között egyre nő a feszültség, amely a beteg húg megszületésekor hág a tetőfokára. A vasfüggöny lebomlása után Lev nem bír tovább a honvágyával és visszamegy Pétervárra, ahol nem sokkal később életét veszti. A család tehát végérvényesen szétszakad. Egy újabb fájdalmas törés, egy újabb hasadás, amely tovább mélyíti Miska lelki válságát. Nincs miért tovább Bécsben maradnia, így Berlinbe utazik, ahol nyomorúságos körülmények között bűnözőkkel, alkoholistákkal és egyéb szedett-vedett népséggel él egy fedél alatt. A belső nyugtalanság, amely gyermekkora óta kínozza, a regény további részében sem csillapodik. Ez kergeti őt egy kezdettől fogva sikertelen házasságba, egy nem várt terhességbe, a mű végén pedig egészen vissza az orosz gyökerekhez. Miska felnőtté válásának folyamata tehát nem más, mint saját identitásának állandó kutatása, az „én" keresése, a saját hely és rendeltetés megtalálása. A hősnő számára ez azonban lehetetlen, hiszen éppúgy képtelen az orosz múltat teljesen maga mögött hagyni, mint ahogyan a bécsi életet feltétel nélkül elfogadni. Két identitás, két különböző világ között őrlődik tehát, melyek közül egyikben sem lel igazán otthonra.4 A migráns irodalom skatulyája Rabinowich regényét az irodalomkritika szinte azonnal migráns irodalomként kezdte emlegetni. Ez minden valószínűség szerint elsősorban a könyv tematiká2 Rabinowich, Julya: Spaltkopf. 2. kiad. Wien: Deutike, 2011, 86. o. 3 Uo., 11. o. 4 Lásd Anonim: „Ein Riss quer mitten durch Körper und Seele", http://caterinaseneva.wordpress. com/2011/ 10/03/ein-riss-quer-mitten-durch-korper-und-seele/ (2012.05.19.). 51
