Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 10. szám - Nagy Hajnalka: Az irodalom senkiföldjén : Transzkulturális irodalom és osztrák kultúra

megjelenő antológiák3 tehát nemcsak egy addig elfeledtetett és elfedett „szubkultúrára" hívták fel a figyelmet, hanem arra is, hogy az osztrák irodalom identitását és kánonját ki kell tágítani, mégpedig olyan művekkel, amelyek szerzőinek nem német az anyanyelve.4 Ennek az áttörésnek köszönhető az is, hogy mára Ausztriában az említett antológiák mellett számos platform és újság alakult, amelyek megfelelő feltételeket biztosítanak a bevándorló írók műveinek megjelenéséhez. A migráns háttérrel rendelkező írók irodalmának befogadásában azonban igazi paradigmaváltás csak az ezredfordulón, Vladimir Vertlib (Zwischenstationen - 'Tranzitállomások', 1999 és Das besondere Gedächtnis von Rosa Masur - ’Rosa Masur különös emlékezete', 2001) és Dimitré Dinev (Engelszungen - 'Angyalnyelvek', 2003) nagy sikerű regényeinek köszönhetően következett be. Hogy a bevándorló szerzők irodalma a mai osztrák irodalom szerves részét képezi, mi sem bizonyítja jobban, mint az immár elismert írók és írónők (Dimitré Dinev, Anna Kim, Radek Knapp, Julya Rabinowich, Doron Rabinovici, Vladimir Vertlib) állandó irodalmi jelenléte az osztrák könyvpiacon.

1. A „vendégmunkás-irodalomtól" az „új világirodalomig". Egy fogalom története

A bevándorló írók helyének kijelölése a német nyelvű irodalmakban, illetve speciálisan az osztrák irodalmon belül mégsem olyan könnyű. Egyrészt, mert ezeket a sokrétű és heterogén irodalmai műveket nem lehet egyszerűen egyetlen, méghozzá olyan „homályos gyűjtőfogalom" alá sorolni, mint a „migrációs" avagy a „migráns irodalom".5 Az e fogalmakkal jelölt irodalmon belül ugyanis további

3 Az első antológia, amely az Ausztriában élő bevándorlók és kisebbségek irodalmának bemutatására vállalkozott, Gerald Nitsche verses antológiája volt Österreichische Lyrik und kein Wort Deutsch (‘Osztrák líra - egy szót se németül') címmel, amely 1990-ben jelent meg. További jelentős antológiának számít pl. Karl-Markus Gauß kétkötetes sorozata - Das Buch der Ränder Prosa und Lyrik ('A perifériák könyve' - próza 1991 és líra 1995), valamint a Helmut A. Niederle szerkesztésében megjelent Die Fremde in mir. Lyrik und Prosa der österreichischen Volksgruppen und Zuwanderer ('A bennem lakozó idegen. Osztrák népcsoportok és bevándorlók lírája és prózája') 1998-ból. A legfontosabb antológiákat lásd Julia Abel: „Positionslichter. Die neue Generation von Anthologien der »Migrationsliteratur«". In: Text+Kritik, Sonderband IX (2006): Literatur und Migration, 233-245. o.

4 Erre a megállapításra jut pl. Emst Grabovszki, aki tanulmányában azt próbálja bemutatni, hogy miképp változtatja meg, illetve bővíti ki a bevándorlók irodalma az „osztrákság"-ról alkotott képzeteket és konstrukciókat. (Lásd Ernst Grabovski: „Österreich als literarischer Erfahrungsraum zugewanderter Autorinnen und Autoren". In: Helmut Schmitz (szerk.): Von der nationalen zur internationalen Literatur - transkulturelle deutschsprachige Literatur und Kultur im Zeitalter globaler Migration. Amsterdam: Rodopi, 2009, 275-292. o., idézet 276. o.) Günther Stocker cikkében azokat az új szempontokat vizsgálja, amelyekkel a migráns irodalom kiegészíti az osztrák irodalmat. (Lásd Günther Stocker: „Neue Perspektiven. Osteuropäische Migrationsliteratur in Österreich". In: LebensSpuren. Begegnung der Kulturen (2009), idézet: http://www.lebensspuren.net/medien/pdf/ Guenther_Stocker.pdf (2012.05.24.)

5 Schwaiger, Silke: „Schreibweisen der Migration. Neue sprachexperimentelle Tendenzen und interkulturelle Fragestellungen". In: Nicola Mitterer, Werner Wintersteiner (szerk.): Weltliteratur, informationen zur deutschdidaktik 1 (2010), 46-54. o., idézet: 47. o.

9